Családi cégek és a generációváltás – hogyan készüljünk fel adózási szempontból?

A magyar családi vállalkozások az egyik legnagyobb kihívással akkor néznek szembe, amikor az alapító-tulajdonosoknak át kell adniuk a stafétabotot – amennyiben az utódlást nem kellő gonddal készítik elő, a nem várt szituációk, adók és illetékek a vagyon tetemes hányadát felemészthetik.

Az alábbiakban a legfontosabb intézkedéseket elemezzük.

Vagyonbiztonság és a döntésképesség megőrzése

Az egyik jellemző probléma két gyerek esetében például az 50-50 százalékos szavazati arány, ami nézeteltérés esetén döntésképtelenné vagy akár működésképtelenné teheti a céget, ha a döntéshozók az alapvető kérdésekben nem jutnak megegyezésre.

A cégek átstrukturálásának egyik fő motivációja, a vagyonmegőrzés és a vagyonbiztonság, amely a generációváltástól függetlenül is kulcskérdés.

A vagyonelemek kezelésének átgondolt kialakítása - a vagyonvédelem kulcsa

A cég holdingstruktúrába rendezése a vagyonelemek bebiztosításának egyik bevált módszere: az aktív leánycégek egy holding cég alatti műkődése ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az aktív cégkockázatok és a megtermelt vagyon elváljanak egymástól.

Az aktív cégben megtermelt nyereségről minden évben el lehet dönteni, hogy azt visszafrogatják-e a cégbe vagy osztalékként a holdingba kerül. A kifizetett osztalék a holding vagyona lesz, így azt nem veszélyezteti közvetlenül az egyes cégek működése.

Egy generációváltás jó apropó a cég működésének átstrukturálására, de nem szükséges előfeltétel, ez a lépés a ettől függetlenül, vagyonvédelmi szempontból fontos. A cégstruktúra kialakításának előkészítéséhez fontos átgondolni számos szempontot – például azt, hogy el kell-e majd adni a céget, mert előre láthatóan nincs utód, vagy van ugyan, de nem kívánja továbbvinni az üzletet, vagy esetleg több örökös is van, de érdemes felmérni például a vállalat vagy cégcsoport aktuális értékét, valamint a piaci folyamatok alapján várható jövőbeni értékét és ezt is kiértékelni a cégértékesítés vagy generációváltás kérdésének eldöntésekor.

A vagyonvédelem szempontjából a bizalmi vagyonkezelés (BVK) többet nyújt egy egyszerű holding cégnél, tekintettel arra, hogy ilyenkor a vagyon tulajdonjogi szempontból elválasztásra kerül az eredeti tulajdonosától.

Adózás tekintetében nagyrészt hasonló a két alternatíva, de lehetnek eltérések is:

• Hasonlít a holdingstruktúrához a BVK annyiban, hogy a kezelt vagyon kap egy adószámot és a társasági adó alanyává válik, azaz jellemzően ugyanúgy adózik majd a bevételei után, mint egy holding cég (például az aktív vállalkozás által a BVK-nak fizetett osztalék ugyanúgy adómentes lesz, mintha egy holding cégnek fizetnék).

• Ellenben egy BVK kedvezményezettje által megszerzett jövedelem nem minden esetben osztalékként adózik.

Az örökösödési illeték

Magyarországon az örökösödés illetékmentes abban az esetben, ha egyenes ági öröklésről vagy házastárs örökléséről van szó.

Előállhat azonban olyan helyzet, amikor az örökös nem, vagy nem csak az egyenes ági rokonok közül kerül ki. Bizalmi vagyonkezelés esetében a kedvezményezetti státusz megszerzése nem keletkeztet sem adó-, sem illetékfizetési kötelezettséget. Éppen ezért a bizalmi vagyonkezelés akár megoldást is jelenthet egyes öröklési kérdésekben. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a bizalmi vagyonkezelésből szerzett jövedelmek eltérő módokon és mértékkel adózhatnak.

Cégeladásnál is jól jöhet a holding

A cégstruktúra kialakításának, átgondolásának fontos szerepe van, ha egy későbbi cégbővítés, fejlesztés, vagy éppen cégeladás van tervben.

A társasági adótörvény lehetőséget biztosít arra, hogy egy holding cég adómentesen értékesítse leányvállalatait. Az államkassza alapvetően nem szenved kárt ahhoz képest, mintha ezt magánszemélyként tette volna meg a tulajdonos, hiszen később, ha a cégértékesítésből befolyt összeget a holdingcég osztalékként kifizeti a magánszemélynek, ugyanúgy meg kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót az osztalékra, mint a cégeladásból származó árfolyamnyereségre kellett volna.

Azonban mindaddig a teljes tőkéből indíthat új vállalkozásokat vagy a vagyont pénzügyi befektetésekben gyarapíthatja. Ha pedig az üzlet nem váltotta be a reményeket és az új cégek csődbe mennek / a pénzügyi befektetéseken veszteség keletkezik, akkor az elvesztett pénz mellett nem kellett még adóterhet is fizetni.

Generációváltás – ki kapja az ügyvezetői szerepet?

Amikor akkorára nő a cég, hogy egy ember már nem tudja hatékonyan irányítani, az örökösök pedig nem bevonhatók (mert például a tevékenység olyan tudást igényel, ami nem egyezik meg az utódok végzettségével), szükség van kulcsemberekre, akik sikeresen továbbviszik a cég ügyeit.

Ilyenkor nyújthat megoldást kulcsemberek felvétele vezető pózíciókba, miközben az örökösök megmaradnak tulajdonosnak, de a napi, operatív döntésekbe nem folynak bele.

Ilyen esetben javasolt a családon kívüli, vezető pozícióba került személy számára a részvényjuttatás vagy a teljesítményen alapuló jutalmazás, amely érdekeltté teszi a cég profitjának növelésében.

Részvényjuttatási programok - ösztönző eszközök

A részvényjuttatási programoknak számos típusa létezik a magyar szabályozásban, amelyek mindegyike komoly kedvezményeket biztosíthat, azonban nagyon eltérő feltételek mellett, melyek érdemes alaposan elemezni a pontos részvényjuttatási program kidolgozása előtt.

A különböző részvényjuttatási struktúrák kialakítása nem csak a kulcsemberek esetében, hanem akkor is jó megoldást nyújthat, ha több gyerek közül csak egy aktív a cégben – például ha 3 gyerekből az egyik válik ügyvezetővé, akkor azért, hogy ne élhessen vissza a másik kettővel szemben. Egy olyan részvénystruktúra, ahol az irányításból kimaradó testvérek bizonyos döntésekben például vétójogot kapnak, biztosítékot jelenthet a testvérek számára.

A részvénystruktúrához kapcsolódó osztalékági kifizetés pedig nem csak az eredményesség hatékony ösztönzése miatt jó eszköz: jelentős a különbség a fizetés és az osztalékadóterhei között is, ugyanis míg a nettó bérkifizetésre közel 82 százalékos adóteher rakódik, addig a bruttó osztalékot mindössze 15 százalékos adó terheli.