A munkavállalói végkielégítés feltételei
Mikor jár a munkavállalónak végkielégítés, mekkora a mértéke és mire kell figyelni? Összefoglaltuk a hatályos szabályozás alapján fontos tudnivalókat.
Kizárólag a munkáltató felmondása esetén jár
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 77.§-a alapján a munkavállaló abban az esetben jogosult végkielégítésre, amennyiben munkaviszonya az ott meghatározott jogcímeken szűnik meg. Ez az alábbi esetekben fordulhat elő:
- a munkáltató felmondása;
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;
- un. jogviszonyváltás esetén (azaz abban az esetben, ha a munkáltató az Mt. hatálya alól kikerül).
Azaz, ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát felmondással, akkor nem keletkezik végkielégítésre való jogosultság!
Ez alól az Mt. alapján egyetlen kivétel van, amikor a munkavállaló felmondása esetén is jár számára végkielégítés: amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondással, súlyos okra történő hivatkozással szünteti meg a munkaviszonyát, akkor jár számára a végkielégítés (bővebben lsd.Mt.78.§(3)).
A végkielégítés mértékének meghatározása
A végkielégítés mértékének meghatáeozásához a munkaviszony teljes hosszából kell kiindulni, azonban ezt csökkentik az alábbi tényezők:
- a munkaviszony végső pontja a felmondás közlése, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, azaz a felmondási idő nem képezi a részét;
- a munkaviszony időtartamából levonásra kerül minden olyan, egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időtartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg – ez alól kivétel:
- a szülési szabadság teljes tartama;
- a gyermek ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes tartama;
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.
Ez alól kivétel a munkaerő-kölcsönzés esete, amikor az Mt. 222.§ (5) bekezdése alapján a jogosultság alapja az utolsó kikölcsönzés időtartama, ami sok munkavállaló esetében a jogosultságtól való elesést eredményezi.
Mindezek alapján a végkielégítés összege a jogosító idő hosszától függően az alábbiak szerint alakul. Amennyiben a végkielégítésre jogosító idő mértéke eléri a
- legalább három évet, egyhavi;
- legalább öt évet, kéthavi;
- legalább tíz évet, háromhavi;
- legalább tizenöt évet, négyhavi;
- legalább húsz évet, öthavi;
- legalább huszonöt évet, hathavi távolléti díj összege illeti meg a munkavállalót.
Ha védett korban történik a munkaviszony megszüntetése, akkor a munkavállaló emelt összegű végkielégítésre számíthat.
A végkielégítés az új munka törvénykönyve szerint már nem jár alanyi jogon,
azaz azt el is lehet veszíteni. Nem jár végkielégítés az Mt.77.§ (5) bekezdés alapján:
- a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül;
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.