Kataemelés - a legkisebb vállalkozók rémálma

A kisadózók tételes adója (kata) évek óta változatlan, miközben egyre jobban elértéktelenedik az ellátási alap, ami például a nyugdíjnál jelenthet gondot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az alábbi forgatókönyveket látja lehetséges változtatási alternatíváknak:

• a katabefizetési kötelezettség emelése;
• a befizetés szinten tartása;
• évente a minimálbérhez igazított adófizetés;
• az adó és ezzel párhuzamosan a 12 millió forintos bevételi összeghatár emelése.

Jelenleg még felméréseket végeznek, így legkorábban 2020-ra változhatnak majd a KATA szabályai.

A kataval kapcsolatban felmerült legnagyobb probléma, hogy öt év munka csak négy évnek számít: a kisadózás már indulásakor is kevesebb ellátási alapot biztosított a minimálbérnél, de az évek során változatlanul hagyott adó és a közben folyamatosan emelkedő minimálbér eredőjeként egyre jobban nőtt a szakadék az ellátási alapnál.

Németh László, az IPOSZ elnöke azt támogatná, hogy:

• a minimálbér változásával együtt változzon a kataadó, és
• továbbra is legyen lehetőség egy ennél magasabb adó megfizetésére is,
• emeljék meg a 12 millió forintos árbevételi határt, illetve
• az áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos határát szintén.

Szerinte, ha beépítenék a minimálbér követését, akkor 75 ezer forint körüli adó lenne indokolt 2020-ra. A kérdés összetett és nem biztos, hogy az áremelés után is lesz fizetőképes kereslet.

Az IPOSZ-nál azt látják, hogy csak azok támogatnák az adóemelést, akiknek 1-2 évük van hátra a nyugdíjig, míg:

• a fiatal katázók ellenzik az adóemelést – ők ugyanis még nem gondolnak a nyugdíjukra;
• a középkorosztály, és az idősebbek sem tudják, hogyan fogják kitermelni az emelést, így ők is elutasítóak.