A legfontosabb tudnivalók a számla dátumáról
A számla dátuma egy fontos és érzékeny kérdés az adózó és partnere, illetve a NAV számára egyaránt. Fontos pontosan látni a különbséget a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte között.
A számlakibocsátás dátuma
A számlakibocsátás kelte az a nap, amikor a számla kibocsátásra került. Ez a dátum nem módosítható, még akkor sem, ha a számlakibocsátás valamilyen oknál fogva elmaradt.
A teljesítés időpontja
A teljesítés időpontja az a nap, amikor az ügylet teljesült vagy teljesítettnek kell tekinteni az áfa-törvény rendelkezései szerint. Az áfa-törvény három teljesítési időpontot ismer:
főszabály szerinti, avagy tényállásszerű teljesítés;
részteljesítés;
időszakos elszámolási ügylet vagy részletfizetés.
Milyen következmények kapcsolódnak a teljesítés időpontjához?
A teljesítési időpont a számlázás kiinduló állomása, amelyhez nagyon sok jogkövetkezmény kapcsolódik, például:
A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés függvénye. A számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.
Az áfalevonási jog a teljesítés időpontjában nyílik meg.
A teljesítés napja határozza meg – főszabály szerint –, hogy az adott számlát mely adó-megállapítási időszakban kell szerepeltetni (ez alól kivétel például az előleg, amelynek átvétele önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet).
Devizás számla esetén a számlán forintban feltüntetendő áfa összegét leggyakrabban a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kell megállapítani.
Ezek ismeretében érthető, hogy a teljesítés időpontja miért fontos tényező az adózó számára. Annak lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátották ki.
Befogadói oldalon, ha a számlán nem szerepel a teljesítés időpontja, annak két oka lehet:
A számla jó, ha azt a teljesítés időpontjában bocsátották ki;
A számla nem jó, ha azt nem a teljesítési időpontjában bocsátották ki, hiszen ebben az esetben a számla kibocsátás keltét és a teljesítés napját is fel kellett volna tüntetni.
Miért érdemes a teljesítési időpontot feltüntetni a számlán, akkor is, ha nem kötelező?
Abban az esetben is érdemes feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg, mert:
A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja;
Az online számla adatszolgáltatási rendszerben (100.000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számla-kibocsátás keltét kell szerepeltetni.
Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, azzal saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot beépíteni a rendszerbe;
Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld. a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával.
A fizetési határidő szerepeltetése a számlán
A fizetési határidő szerepeltetése a számlán – az áfa-törvény szerint – nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat.
Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Az időszakos ügyletek esetén tehát érdemes, de nem kötelező mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) is szerepeltetni a számlán.