Áfamentes termékexport: így igazolható, hogy az áru kilépett az EU területéről

Amennyiben egy magyarországi vállalat a Közösség területén kívülre, vámszabadterületen bejegyzett vállalkozás részére ad el termékeket, felmerülhet a kérdés, hogy az áfatörvény 98. §-a alapján milyen dokumentumokkal kell igazolnia az eladó magyar társaságnak, hogy a termék kilépett a Közösség területéről.

Az áfamentesség feltételei

Amennyiben a megrendelő szervezi a fuvart, úgy erre az esetre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 98.§ (1) b) pontja vonatkozik, azaz „mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeményként történő feladását vagy fuvarozását (…) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy – javára – más végzi.”

A (3) bekezdés előírja, hogy ha az áru beszerzője végezteti az áru elszállítását, akkor az adómentesség az alábbiakban foglalt további feltételek mellett is csak akkor áll fenn, ha az ügylettel összefüggésben „nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.”

Az adómentesség további feltétele, hogy a termék a Közösség területének elhagyása tényét a kiviteli vagy a kiléptető vámhatóság igazolja. Az árukat az Európai Unió területén kívülre történő szállításhoz kiviteli vámeljárás alá szükséges vonni a NAV illetékes Vámigazgatóságához történő vámárunyilatkozat benyújtásával. Az áruk kiviteli eljárás alá vonásáért az exportőr a felelős. Az exportőr fogalmát az Uniós Vámkódex 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete határozza meg nem magánszemélyek esetén a következők szerint:

• „i. az Unió vámterületén letelepedett olyan személy, aki jogosult rendelkezni az áruknak az említett vámterületről való kiszállításáról, és rendelkezett is erről;

• ii. ha az i. alpont nem alkalmazandó, akkor az Unió vámterületén letelepedett bármely olyan személy, aki részes fele annak a szerződésnek, amelynek értelmében az árukat ki kell szállítani az említett vámterületről.”

Amennyiben a megrendelő nem az Unióban letelepedett, úgy a ii. alpont alapján az ügyletben eladóként szereplő magyar cég lesz az exportőr és általa, vagy az ő nevében más által (vámjogi képviselő) kerül benyújtásra a kiviteli árunyilatkozat egy speciális kommunikációs csatornán keresztül. Mivel az árunyilatkozatot nagy valószínűséggel a futárszolgálat vagy a vámügynöke fogja benyújtani, így az áruk Unióból történő kilépésének igazolását is ő fogja a rendszerben visszakapni. Ezt a kiléptetési igazolást szükséges a futárszolgálattól bekérni, és mint az áfamentes jogcím igazolásául szolgáló bizonylatot a jogszabályokban előírtaknak megfelelő ideig megőrizni.

Az áfatörvény 98.§-a a mentesség alkalmazásához további feltételeket is előír:

Az áruknak az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül el kell hagyniuk az Európai Unió területét.

Amennyiben ez nem történik meg, akkor az áfatörvény 98. § (5) bekezdése is irányadó, azaz amennyiben a kiléptetés tényének igazolása a kiviteli vámeljárás alá vonást követő 360 napon belül megvalósul, abban az esetben a befizetett áfát vissza lehet igényelni. A fenti határidőn belül az értékesített terméket nem szabad rendeltetésszerűen használni, vagy egyéb módon hasznosítani (kivéve a kipróbálást és a próbagyártást).

Amennyiben az áruk kiléptetése valamilyen adminisztratív hiba folytán nem történik meg, akkor a kiviteli vámhivataltól az áruk utólagos kiléptetését szükséges kérni a 2015/2447 végrehajtási rendelet 334. cikk (4) bekezdésében szereplő igazolások közül egynek vagy többnek a bemutatásával (érdemes felkészülni rá, hogy az eljárás során a hatóság további igazolásokat is bekérhet, amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján nem látja kellően megalapozottnak a kiléptetés tényét).

Mit kell feltüntenti a számlán?

A kiállított számlára az áfatörvény 158/A §-a értelmében a magyar szabályokat kell alkalmazni. A 169. § határozza meg a számla kötelező adattartalmát, mely szerint feltüntetendő rajta „adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás, vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól.”