Határon átnyúló szolgáltatás miatti telephely keletkezése Magyarországon

A társasági adózásban 2021. január 1-jétől általános jelleggel szigorodtak a telephely keletkezésének szabályai Magyarországon. A hazai jogszabályok telephely definíciójának kiszélesítése a szolgáltatás miatti telephely vonatkozásában azonban nem minden vállalkozás számára jelent automatikusan magyarországi társasági adó fizetési kötelezettséget és ezzel járó többletadminisztrációt. A magyar jogszabályok és a hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények együttes vizsgálatával dönthető el, mely vállalkozásoknak kell a szigorításokat leginkább szem előtt tartania.


Szolgáltatás miatti telephely meghatározás

Amellett, hogy a társasági adó telephely egy olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és / vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, a módosított jogszabályok értelmében 2021-től társasági adó telephelye azoknak a külföldi szolgáltatóknak is keletkezhet, amelyek tevékenységüket Magyarország területén egy fizikailag jól körülhatárolható hely hiányában, csak a munkavállalóik vagy velük más jogviszonyban lévő természetes személyek útján fejtik ki.

A szolgáltatás miatti telephely keletkezéséhez további alapvető feltétel a hazai jogban, hogy a Magyarország területén végzett szolgáltatásnyújtás időtartamának egybefüggően vagy megszakításokkal bármely 12 hónapos időszakban meg kell haladnia a 183 napot (a szolgáltatás időtartamának számításánál az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni).


A magyar definíció és a nemzetközi egyezmények

Amennyiben az adófizetési kötelezettség meghatározásánál két ország is érintett, akkor a nemzetközi ügyletek kapcsán felmerülő adózási kérdésekben mindig meg kell vizsgálni a hatályos kétoldalú adóegyezményeket figyelemmel a nemzetközi egyezmények elsődlegességének elvére.

A magyar társasági adó telephely definíció alapvetően összhangban van a OECD Modellegyezmény definíciójával, ugyanakkor a Modellegyezményhez képest a szerződő államok által aláírt és elfogadott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben több esetben eltérés mutatkozik.

Amennyiben két államnak van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása, úgy szolgáltatás miatti telephely Magyarországon csak abban az esetben jöhet létre, ha a szolgáltatást nyújtó fél illetősége szerinti állammal kötött egyezmény is rendelkezik ennek a lehetőségéről.

A Magyarországgal kötött hatályos egyezményeknek viszont csak egy szűkebb köre tartalmazza azt, hogy szolgáltatásnyújtásra tekintettel telephely jöhet létre. A távolabbi országokkal kötött, viszonylag frissnek mondható egyezmények (mint pl. az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral vagy Szaúd-Arábiával kötött egyezmények) mellett alig akadnak Magyarországhoz földrajzilag közelebb fekvő államokkal kötött, már régebb óta hatályban lévő egyezmények (pl. Szlovákia, Csehország), amelyben találhatunk ilyen rendelkezést.

A magyar telephely definícióval szemben előfordulhat, hogy egy nemzetközi egyezmény szerint nem a 183 napos, hanem már egy rövidebb időtartamú (pl. Indonézia vagy Örményország esetében négy, illetve három hónapos) szolgáltatási tevékenység is telephelyet keletkeztet.

Olyan államok tekintetében, amelyekkel nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, a magyar társasági adó törvény definíciója az irányadó, azaz ezekben az esetekben a 183 napot meghaladó időtartamú szolgáltatásnyújtás társasági adó telephelyet keletkeztethet.


Adminisztrációs kötelezettségek és egyéb adónemek

A szolgáltatás miatti telephely kapcsán Magyarországon regisztrációs kötelezettség, valamint társasági adó bevallási és fizetési kötelezettség keletkezhet. Gyakori eset, hogy a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő fél kapcsolt vállalkozások. Ebben az esetben külön vizsgálni kell, hogy keletkezik-e a magyar szabályok szerinti transzferár-nyilvántartási kötelezettség. A transzferár irányelveknek való megfelelés alátámasztása különösen a határon átnyúló menedzsment szolgáltatások árazása során jelenthet kihívást.

A magyar jogszabályokban eltérő telephely definíciót találhatunk többek között a cégtörvénytől kezdve a helyi adó törvényen át az általános forgalmi adó törvényig, így a telephely keletkezésének lehetősége minden esetben külön vizsgálatot igényel az eltérő adónemek tekintetében.

A szolgáltatás miatti telephely keletkezésének kockázata minden esetben függ a szolgáltatási tevékenység típusától, annak körülményeitől, a különböző egyezmények és helyi jogszabályok eltérő előírásaitól. Ezek miatt az adózási kockázatok elkerülése érdekében egy határon átnyúló szolgáltatási szerződés megkötésekor körültekintően kell eljárni.

Previous
Previous

Adóváltozások 2022 / 3. rész: Cafeteria és SZÉP kártya, kiva, szocho, hipa

Next
Next

A háztartási munka adózási szabályai