Fizetésképtelenségi hullám - mit lehet tenni, ha nem fizet a partner?
Fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között a világjárvány gazdasági hatásai miatt. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. A partnerek fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell. Mit lehet tenni, ha a legnagyobb körültekintés ellenére sem lehet megúszni a kinnlevőségeket?
Egyelőre az egyes országok által megtett lépések csak a válság rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia elhúzódik, ez hosszú távú terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyeknek emiatt jelentősen csökkenhet vagy akár teljesen el is maradhat a befektetési hajlandóságuk.
A koronavírus kiszámíthatatlan hatásai miatt legjobb még a partnerek esetleges fizetési nehézségeinek felmerülése előtt ellenőrizni és áttekinteni a partnerek által az érintett cég javára nyújtott biztosítékokat együttesen, illetőleg azokat külön-külön is.
Egy vállalkozásnak az alábbi kérdéseket különösen ajánlatos megvizsgálnia a javára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben:
A nyújtott biztosítékok köre és összege összhangban áll-e a biztosított követelések értékével?
Milyen lépéseket szükséges megtenni a biztosítékok érvényesítése érdekében, és ezek ténylegesen meg is tehetők-e a biztosítéki kötelezett együtt nem működése esetén is?
A biztosítéki kötelezett megfelelt-e a biztosítéki szerződésben vállalt és a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek?
A vonatkozó bejegyzések megtörténtek-e és továbbra is hatályosak-e?
Átadták-e a partnerek, és elérhetők-e a biztosítéki szerződések alapján átadandó nyilatkozatok, dokumentumok?
A kezes hozzájárult-e az alapul szolgáló biztosított jogviszony módosításához?
Ha a legnagyobb körültekintés ellenére is bármely hiányosságot fedez fel egy cég a számára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben, a biztosítéki kötelezettet minél előbb fel kell szólítani vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és figyelmeztetni kell az egyes jogkövetkezményekre. További megoldás lehet a biztosítéki szerződés módosítása, és a jogi korlátok figyelembe vételével pótlólagos biztosíték kérésére is lehetőség nyílhat.
Milyen lehetőségeink vannak, ha a partner nem fizet?
Fizetési felszólítás: Költséghatékony megoldás, mellyel az igény eredményesen érvényesíthető. Ez a lépés a felszámolás megindításának előfeltétele is.
Beszámítás: A kintlévőségeket kölcsönösen csökkentő lépés, a felszólítás előtt érdemes hivatkozni rá.
A tartozás elismerése: Az adósok fizetési haladék vagy kedvezmény fejében gyakorta vállalják. A módszer meggyorsítja a követelés behajtását, azonban nagyon fontos, hogy egyértelműen legyen megfogalmazva.
Bírósági per: Szigorú eljárási szabályok szerint zajlik, éppen ezért sok keresetet elutasítanak és az elindított eljárásoknál is jogvesztéshez vezet egy apró eljárási hiba is. A bírósági gyakorlat is szigorított, például a Kúria döntése a részkövetelések érvényesítését kizárta.
Felszámolás: A bírósági pernél hatékonyabb, ám csak úgy lehet esély a sikerre, ha hitelezőként a megindítás feltételeit biztosítják, adósként pedig időben vitatni kezdik a követelést. Az eljárás végén vagy fizetési kényszerhelyzet áll elő, vagy elrendelik a felszámolást. Utóbbi esetben az adós vállalkozást a megszűnés kockázata fenyegeti és komoly reputációs veszteséget szenved el, vezetői pedig magánvagyonukkal felelnek a társaság tevékenységéért.
Visszajár az áfa?
Ha az adós nem fizet, a hitelezőnek is komoly kérdéseket kell megválaszolnia, mint például:
A követelést ki lehet-e vezetni a könyveiből?
Milyen értéken kell a követelést nyilvántartani?
A társasági adóban érvényesíthető-e a behajthatatlan követelés?
A legfontosabb kérdés általában az, hogy visszakérhető-e az áfa, ugyanis azt akkor is be kell fizetni, ha az adós nem fizet. Az adóhatóság az áfa visszakérése esetén alaposan utánanéz annak, hogy az adózó az egész üzleti kapcsolat alatt kellő gondossággal járt-e el, illetve azt is megnézi, elévült-e a tartozás.