Katások színlelt szerződése - mit ellenőriz a NAV?

Tavaly 20 ezer katás vállalkozót ellenőrzött az adóhivatal és ennek egyik eleme a színlelt szerződések - a formálisan vállalkozói, ám valójában munkaszerződések - megállapítása volt. Mit néz az adóhatóság és milyen következményei vannak a munkaadóra, a munkavállalóra átminősítés esetén?

A színlelt szerződés definíciója

A színlelt szerződés polgári jogi, illetve munkajogi kategória. A jogalanyok adóügyi és a polgári jogi jogviszonya egymástól elválik és a NAV-nak nincs jogosultsága, hogy a felek szerződési autonómiájába beavatkozzon. A NAV ellenőrzési eljárásában az adójogi (át)minősítés kizárólag adóügyi szempontból releváns, nem módosítja a felek közötti polgári jogi szerződést, a közjogi jogviszonyban nem álló harmadik személyre kihatással nincs, csak a jognyilatkozat adóügyi minőségét határozza meg. A NAV-nak így az egyes törvények (Munka törvénykönyve, Polgári törvénykönyv) szabályai alapján létrejött, megkötött kontraktusokat az adójogszabályok szerint kell megvizsgálni.

Az adójogviszonyok minősítésekor fontos alapelvek:

• a valódiság klauzula („A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.”)

• és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve („Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.”).

Előfordulhat, hogy a NAV a vállalkozási-, megbízási szerződésnek nevezett és annak megfelelően megfogalmazott szerződést tényleges tartalmának megfelelően munkaszerződéssé minősíti át. Szintén átminősítésként értékelhető, amikor a katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. 14. szakasza szerinti vélelem megdöntésére irányul a vizsgálat.

A vállalkozási szerződések vizsgálatának és a munkaszerződéssé történő átminősítés alapelvei

A NAV megvizsgálja a felek által megkötött szerződések tartalmát, a munkavégzés körülményeit, a teljesítés dokumentumait, a tevékenység ellenértékének megfizetéséhez kapcsolódó dokumentumokat, a számlákon feltüntetett gazdasági események valódiságát stb. A NAV jogkövetési vizsgálattal az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti.

Az ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára is.

A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire, így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a jogokra és kötelezettségekre tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani a valóságban létrejött jogviszony formáját.

A katás adózók és partnereik viszonylatában a Katv. ad kifejezett útmutatást arra, hogy a felállított vélelem - mely szerint a felek között munkaviszony van - mikor tekinthető megdöntöttnek.í

Van-e jellemző trükközés?í

Még mindig igaz, hogy a kölcsönös előnyök elérése vezérli a „trükköző” feleket, ugyanakkor ez az előny a munkáltatóknál nagyobb, a munkavállaló ugyanakkor kiszolgáltatottabb, hiszen számos, a munkaviszonyhoz köthető jogosultság (például táppénz, fizetett szabadság), védelem (felmentési idő, végkielégítés stb.) nem illeti meg őket.

Tavaly mennyi szerződést vizsgáltak?

2019-ben a NAV 14 ezer jogkövetési ellenőrzést végzett a katás adózóknál (szerződéses partnereik viszonylatában).

A 2020-as ellenőrzési tervben a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás kata mögé rejtésének megakadályozása állt: csaknem 20 ezer katás jogviszonyt ellenőrzött a NAV, mely nagyjából 1500 foglalkoztatót érintett.


Vannak-e különösen érintett iparágak, tevékenységi körök?

A NAV ellenőrzései szektor semlegesek, ugyanakkor az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy földrajzi helytől függetlenül a személybiztonsági-, építőipari, illetve az ügynöki és tanácsadói területen jellemzőbb a színlelt munkaviszonyban történő foglalkoztatás.


Milyen következménye a színlelt szerződésnek megbízó cégre és milyen a megbízottra, a "munkavállalóra"?

Ha vállalkozási szerződés munkaviszonyt rejt, akkor pótlólag meg kell fizetni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó általános szabályok szerinti közterheket, az adót, a járulékokat és az esetleges bírságot is. A munkavállaló fizeti az elmaradt személyi jövedelemadót, a munkáltató pedig az eredetileg a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói közterheket, az adóbírságot és a pótlékot.

A szerződéses viszony munkaviszonnyá minősítése a katás vállalkozásnál azt jelenti, hogy a főfoglalkozású egyéni/társas vállalkozó az átminősítés miatt 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik egyidejűleg és ezért vállalkozóként nem főfoglalkozásúnak minősül. A havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forint adót kell fizetnie és ennek megfelelően változást is be kell jelentenie, a 101E nyomtatványon.


Hol és hogyan tehető bejelentés, ha valaki törvénytelenséget tapasztal?

Közérdekű bejelentés elsősorban elektronikusan a NAV honlapján elérhető, közérdekű bejelentések benyújtására szolgáló űrlap kitöltésével és beküldésével, vagy postai úton, a NAV bármely szervénél tehető.

Közérdekű bejelentés anonim módon - azonosíthatatlan bejelentőként - is tehető. Lényeges azonban az, hogy a szabályozás szerint az azonosíthatatlan személy panaszát vagy közérdekű bejelentését az eljárásra jogosult szerv mellőzi, ettől csak akkor lehet eltekinteni és a bejelentést vizsgálni, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Nem tisztázható és orvosolható azonban a bejelentő saját foglalkoztatásával kapcsolatos szabálytalanság a bejelentő adatai nélkül. Ha a bejelentő saját foglalkoztatási jogviszonyát szeretné rendezni, a foglalkoztató adatain túl a saját adatait, a foglalkoztatásával kapcsolatos konkrétumokat is meg kell adnia. Ezek nélkül ugyanis a bejelentett munkáltató csak általános jelleggel vizsgálható.