Globális reform a társasági adóztatásban
A G7 pénzügyminiszterei a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg júniusban Londonban.
A brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak által történelmi jelentőségűnek minősített egyezség alapján a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei egyöntetűen támogatják azt az alapelvet, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
A megállapodással a G7-csoport deklarált célja, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
A nyilatkozat szerint a megállapodás két fő pilléren nyugszik.
Az első pillért jelenti az az elképzelés, amelynek alapján a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol a központjuk működik.
Ez a szabály azokra a globális cégekre vonatkozna, amelyek legalább 10 százalékos nyereségrátával működnek. Ezeknek a cégeknek a 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereségük 20 százalékát kellene átcsoportosítaniuk azokba az országokba, amelyekben működnek, és ezt a nyereséghányadot ezekben az országokban kellene adóztatásnak is alávetniük.A megállapodás második pillére az általános társasági adóztatás globális reformjának előmozdítása - ebbe a kategóriába tartozik a 15 százalékos minimális társaságiadó-cél kijelölése.
Mindezek elősegítik az egyenlő versenyfeltételek megteremtését és az adóelkerülés felszámolását.
A londoni G7-pénzügyminiszteri értekezleten elért megállapodást a júliusban Velencében esedékes, a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki kormányzóinak értekezlete elé terjesztik további részletes vitára.
A hetek pénzügyminiszterei továbbá megállapodtak abban is, hogy a csoporton belül megfelelő egyeztetés szükséges a globális – elsősorban amerikai központú – online szolgáltató és közösségimédia-cégekre kirótt digitális szolgáltatási adók kérdésében.
Az Egyesült Államok vámszankciókat helyezett kilátásba több európai G7-országgal – köztük az Egyesült Királysággal – szemben ennek az adónak az egyoldalú bevezetése miatt.
A brit pénzügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy London kész visszavonni ezt az adófajtát, amint a szombati megállapodás első pilléréhez tartozó társaságiadó-elemek kérdésében globális megoldás születik.