Lombik programban résztvevők jogai a munkaviszonyukban

Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben résztvevő nőket és párokat munkajogi védelem illeti meg - az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998 NM rendelet határozza meg, mi minősül emberi reprodukciós eljárásnak. E jogszabályból derül ki az is, hogy kik vehetnek részt az eljárásban és milyen kritériumoknak kell megfelelni. Arról is rendelkezik, hogy mennyi időnek kell eltelnie két kezelés között, amely a munkajogi védelem miatt különösen fontos:

2. § (1) Reprodukciós eljárásként az 1. számú mellékletben meghatározott egyes eljárások végezhetők úgy, hogy két reprodukciós beavatkozás között

a) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel esetén legalább 20 napnak,

b) egyéb beavatkozás esetén legalább három hónapnak

kell eltelnie.

Sok esetben több kezelésen kell egy párnak részt vennie, míg a várandósság beigazolódik, ami önmagában is megterhelő, de emellett további stresszfaktor lehet az a tudat, hogy a kezelések között a munkavállaló akár el is küldhető a munkahelyéről. Az ide vonatkozó jogszabály szerint (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (3)) a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

De pontosan meddig tart a felmondási védelem, és mi a helyzet abban az esetben, ha az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállaló egy sikertelen kezelés után új kezelésben való részvételt tervez, de egyből ezt nem teheti meg a kötelező szünet miatt?

A 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat szerint: „Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama.”

Ennek értelmében a kezelés időtartama alatt a munkavállaló védett, de legfeljebb hat hónapig. Ha a kezelés sikertelenül zárul, akkor azonban a kezelések közötti időszakban a munkavállaló nem áll felmondási védelem alatt, így a munkáltatói felmondás közölhető. Ellenben, ha újra kezelésben vesz részt az adott személy, a felmondási védelem újra megilleti.

A felmondási védelem feltétele, hogy a munkáltató tud a védelem okáról, hátteréről, tehát hogy a munkavállaló emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vesz részt. Ahhoz, hogy a védelem fennálljon és ne legyen stressz a munkavállaló számára, érdemes a munkáltatót tájékoztatni előre a kezelésben való részvételről. Ha ezt nem teszi meg és a munkáltató ebben az időszakban adja át a munkavállaló számára a munkáltatói felmondást, a munkavállaló még közölheti a kezelésben való részvételét (65. § (5). A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

Munkaidő-kedvezmény

A felmondási védelem mellett munkaidő-kedvezmény is megilleti az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben résztvevő munkavállalókat. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a kezelésről a munkáltatót tájékoztatja.

55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára.

Van olyan munkavállaló, aki táppénzen van a kezelés alatt, esetleg az adott napokra szabadságot vesz ki. Érdemes tudni, hogy a kezelés idejére mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, ez időszak azonban nem korlátlan, hanem kifejezetten az adott intézményben történő vizsgálat, kezelés idejére vonatkozik.

Ha a munkavállaló távol van és munkaidő-kedvezmény illeti meg, jár-e bérezés ez alatt az időszak alatt? A választ a 146. § (3) adja meg:

A munkavállalót távolléti díj illeti meg

a) a szabadság tartamára,

b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában, valamint az 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,…

Az előzőekben láthattuk, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseket az 55. § b) pontja határozza meg, amely azonban nem szerepel a fenti listában – vagyis nem jár távolléti díj, bérezés erre az időszakra.