Az átalányadózás különös szabályai az SZJA-ban - egyéni vállalkozók átalányadózása
Több okból is aktuálissá vált az átalányadózás szabályainak áttekintése. Az EVA és KATA szerint adózó egyéni vállalkozók számára is megoldást jelenthet az átalányadózás választása.
Az alábbiakban a 2021. év végéig hatályos szabályok szerinti átalányadózási szabályokat tekintjük át egyéni vállalkozók esetén.
Az átalányadózás esetei az SZJA törvényben
egyéni vállalkozók átalányadózása (évi 15/100 millió forint árbevételig),
mezőgazdasági őstermelők átalányadózása (évi kb. 20 millió forint árbevételig),
fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása (nincs korlát).
Amennyiben valaki egyéni vállalkozó és őstermelő is egyidejűleg és jogosult mindkét tevékenység esetén az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a két tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.
Egyéni vállalkozók átalányadózása
Választhatóság feltételei egyéni vállalkozók esetében
főszabály: bevétele a 15 millió forintot az adóév egészében nem haladta meg,
az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.
Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást (amennyiben annak egyéb feltételei fennállnak) csak akkor választhat, ha a megszűnés/megszüntetés évét követően legalább 4 adóév eltelt.
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.
A jövedelem kiszámítása egyéni vállalkozók átalányadózása során
A jövedelmet a bevételből költséghányad levonásával állapítjuk meg (átalányban megállapított jövedelem).
főszabály: költséghányad 40 % (jövedelem 60%),
az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 % (jövedelem: 20%),
az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 87 % (jövedelem: 13%),
a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt akkor a költséghányad 93 % (jövedelem: 7%).
Amennyiben egyéni vállalkozóként a Tbj. törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül valaki (nyugdíjas egyéni vállalkozó), akkor az előzőektől eltérő költséghányad szerinti jövedelemszámítást kell figyelembe venni:
főszabály: költséghányad 25 % (jövedelem 75%),
az adóév egészében kizárólag a lent részletezett tevékenységből vagy üzletekből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 75 %(jövedelem: 25%),
az adóév egészében kizárólag a Kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 83 % (jövedelem: 17%),
a Kormányrendelet szerint kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 91 % (jövedelem: 9%) - feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt.
A törvényben felsorolt és kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:
mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
fényképészet (TESZOR 74.20);
textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
A kereskedelemről szóló korm.rendelet alá tartozó és még kedvezőbb költséghányad számítására jogosító tevékenységek:
a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.
A törvényben felsorolt és legkedvezőbb költséghányad számítására jogosító üzletek:
élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetése
Az átalányadózó egyéni vállalkozó által saját maga után és munkavállalói után fizetendő adók és járulékok listája:
Az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem után köteles a járulékokat és adókat megfizetni.
Az alkalmazottak részére kifizetett munkabér utáni adókat és járulékokat is köteles havonta bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé.
A vállalkozó a saját járulékalapja után szociális hozzájárulási adó, valamint az alkalmazottak munkabére és egyéb juttatásai után a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalakozói nyereség és osztalékadó alól mentesül az átalányadózás választása esetén.
Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetni:
a vállalkozói nyereségadó/jövedelem után a 9% személyi jövedelemadót;
a nyereségadóval csökkentett valamint módosító tételekkel korrigált osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót;
osztalékalap után a 15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től (mivel nincs külön osztalékalap csak átalányadó alap).
Az átalányban megállapított jövedelem után az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettségei az alábbiak:
15% személyi jövedelemadó;
15,5% szociális hozzájárulási adót 2020. július 1-től (17,5% 2020. június 30-ig, 19,5% 2019. június 30-ig);
18,5% levont járulékok 2020. június 30-ig
4% természetbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig,
3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2020. június 30-ig,
1,5% munkaerőpiaci járulék 2020. június 30-ig,
10% nyugdíjjárulék 2020. június 30-ig,
18,5% társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-től (az egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett).
Amennyiben az átalányban megállapított jövedelem nem éri el adott hónapban a minimálbért / garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell havonta az adót és járulékokat megfizetnie.
A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségei:
10% nyugdíjjárulék az átalányban megállapított jövedelem havi összege után (2020. július 1. napjától megszűnt, nem kell megfizetni);
tételes (7710 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékó havonta (2020. július 1. napjától 0 forint havonta, 2020. január 1-től 7710 forint havonta, 2019-ben 7500 Ft havonta);
15% személyi jövedelemadó az átalányba megállapított jövedelem havi összege után.
Átalányadózás más biztosítási jogviszony (főállás) melletti egyéni vállalkozás esetén:
15% személyi jövedelemadó;
15,5% szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től;
18,5% társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-től (az egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett).
(2020. június 30-ig a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, vagy más módon biztosított egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie az átalányban megállapított jövedelme után.)
Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozónak a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót is havonta meg kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után, az átalányadózás választása főállás mellett egyéni vállalkozók számára (mellékfoglalkozású avagy másodállású egyéni vállalkozóknak) nem ajánlott .
Amennyiben heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, vagy más helyen főállású biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk (pl. társas vállalkozóként) és emiatt ott a járulékokat megfizetik utánunk, az átalányadózásban megfizetett járulékok nem feltétlen jelentenek több előnyt számunkra társadalombiztosítás szempontjából.
Ilyen esetben mindenképpen érdemes konzultálni szakemberrel a megfelelő adózási mód kiválasztása előtt.
Kinek éri meg tehát az átalányadózás választása?
Leginkább a nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet) főállásban folytató egyéni vállalkozók, magas hozzáadott értéket végzők (szellemi munka), kevés anyagköltséggel dolgozók számára.
Azon korábban KATA szerint adózók esetében 2021. január 1-jét követően, akik főállású egyéni vállalkozók, és főleg “B2B” kapcsolatokkal rendelkeznek, tehát kifizetők felé számláznak jellemzően és a tőlük származó bevételeik a 3 millió forintot elérik és/vagy átlépik 2021-ben.
Mellékállásban egyéni vállalkozók, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók és főállású egyéni vállalkozók számára más adózási formák kedvezőbbek lehetnek, de ez minden esetben pontos szakértői számolást igényel.