Kilépő cégtulajdonos? Ezekre az osztalékszabályokra kell odafigyelni

Mi a teendő, ha egy cég tulajdonosa osztalékelőleget vesz fel, majd úgy dönt, hogy átruházza üzletrészét egy új tulajdonosra?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 29. paragrafusának (1) bekezdése szerint az osztalékelőleget a taggal szembeni követelésként kell a könyvekben kimutatni. Ennek megfelelően az üzletrész átruházásakor (tagváltozás) ennek a – kilépő tagot terhelő – kötelezettségnek a sorsát rendezni kell (például a kötelezettség átvállalásával vagy a kapott osztalékelőleg visszafizetésével). A kilépett taggal szemben fennálló követelés rendezése mindenképp az üzletrész átruházási szerződés része kell, hogy legyen. Ha a társasági szerződésben nincs más rendelkezés rá, akkor jobb, ha a tag év végéig marad.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult [Ptk. 3:185. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően osztalékra tehát – eltérő rendelkezés hiányában – a kilépett tag nem lesz jogosult, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában már nem tagja a társaságnak.

Ha a beszámoló elfogadásakor lehetőség van osztalékfizetésről határozni, akkor a kapott osztalékelőleg – főszabály szerint – a fizetendő osztalék összegébe beszámít. Azonban ha a beszámoló elfogadásakor az derül ki, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, akkor a tagok kötelesek az osztalékelőleget visszafizetni.

Erre irányuló kifejezett megállapodás hiányában a kilépett tag által kapott osztalékelőleget nem lehet az új taggal szembeni követelésként nyilvántartani, és így a fizetendő osztalék összegébe sem lehet beszámítani. Vagyis a kapott osztalékelőleg, mint a társasággal szemben fennálló kötelezettség továbbra is a kilépett tagot terheli, rendezéséről neki kell gondoskodni.