Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás: alternatíva az átalányadó és az új kata helyett
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) nem újkeletű a magyar adórendszerben, ugyanakkor kevesen alkalmazzák.
Ennek több oka is van:
szűk azon tevékenységek köre, mellyel kapcsolatban egyáltalán felmerül az ekho-fizetés;
önmagában nem alkalmazható, vagyis szükséges egy másik jogviszony, amelynek kiegészítéseként lehet ezt a kedvező közteherfizetési kötelezettséget használni;
csak meghatározott összeghatárig engedi a jogszabály az ekho szerinti adózást.
Az ekho adónemről az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) rendelkezik. Ekho csak abban az esetben választható, ha az adóalany
az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján az szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik; vagy
b) nyugdíjasnak minősül.
További feltétel, hogy a tevékenysége alapján a következőkben meghatározott foglalkozásúnak minősüljön, valamint a kifizetőnek írásban nyilatkozzon arról, hogy a választott tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az Ekho tv. rendelkezéseinek alkalmazását választja.
A tevékenységek köre, amelyekre ekho választható, két részre osztható.
Egyrészt a művészeti, illetve médiával kapcsolatos foglalkozások felsorolása található a törvényben,
másrészt a sporthoz kapcsolódó tevékenységek.
A megkülönböztetésnek az értékhatárok miatt lesz jelentősége. Tételesen az alábbiak tekintetében lehet ekho-t alkalmazni:
1.Művészeti, illetve médiával kapcsolatos foglalkozások
2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból Akusztikus mérnök, Audiotechnikai mérnök, Hangmérnök, Televíziós műszaki adásrendező;
2136 Grafikus és multimédia-tervező;
2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból Filmszöveg fordító, Lírai művek fordítója, Műfordító Prózai és drámai művek fordítója;
2714 Kulturális szervező foglalkozásból Producer (kulturális), Produkciós menedzser (szórakoztatóipar);
2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője;
2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő;
2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból Művészeti tanácsadó, Zenei konzulens, tanácsadó;
2721 Író (újságíró nélkül);
2722 Képzőművész;
2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező;
2724 Zeneszerző, zenész, énekes;
2725 Rendező, operatőr;
2726 Színész, bábművész;
2727 Táncművész, koreográfus;
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész;
2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó);
3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból Koncert-fénytechnikus, Koncert-színpadtechnikus;
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból Filmstúdió technikus, Hangmester Hangrestaurációs technikus, Hangstúdió-technikus, Hangtechnikus, Képtechnikus, Rögzítéstechnikai technikus, Stúdiótechnikus, Videótechnikus, Zenei technikus;
3711 Segédszínész, statiszta;
3712 Segédrendező;
3714 Díszletező, díszítő;
3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású;
3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású;
5211 Fodrász foglalkozásból Színházi fodrász, Színházi parókakészítő;
5212 Kozmetikus foglalkozásból Maszkmester, Sminkes, Sminkmester, Színházi kikészítő;
7212 Szabó, varró foglalkozásból Jelmez- és alkalmiruha-készítő, Színházi varró;
7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból Színházi fejdíszkészítő;
7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból Színházi cipész;
illetve
2. Sporthoz kapcsolódó tevékenységek
a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a Sport tv. 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén, feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel; valamint
a Sport tv. szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (nemzetközi sportszövetség munkavállalója).
Az ekho-fizetést a magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)
munkaviszonyban vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat; és/vagy
a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés és/vagy megbízási szerződés alapján illeti meg, és az alábbi összeghatárt nem éri el:
évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély „normál módon” adózott jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét, illetve az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt a „normál módon” adózott jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel;
nyugdíjas esetében évi 60 millió forint;
évi 500 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója;
évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója.
Az ekho alapja a tevékenység ellenértékeként kapott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemély az ekho-alap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.
A kifizető az ekho-alap összege után 13 százalék ekhót fizet.
A jelenleg kihirdetett háborús veszélyhelyzet végéig (ettől eltérően) a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az Ekho tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. Azaz a kifizető részéről ezen tevékenységek tekintetében átmenetileg nincs közteherfizetési kötelezettség.