Bértranszparencia és a nemek közötti bérkülönbség felszámolása

A bértranszparenciát elősegítő, új (EU) 2023/970 irányelvcélja, hogy megerősítse a férfiak és nők közötti bérigazságosságot a bérek átláthatóságára és a végrehajtási mechanizmusokra helyezett hangsúly által.

A bértranszparenciát segítő (EU) 2023/970 irányelv kötelezi az EU tagállamait arra, hogy olyan bérstruktúrákat vezessenek be, amelyek kizárják a nemi alapú bérdiszkriminációt. Az ESG jelentési kötelezettség értelmében a bérek átláthatósága központi téma lesz, amelyről 2027-től a 150 főt, vagy magasabb létszámot foglalkoztató vállalatnak jelentést kell tennie.

Az (EU) 2023/970 irányelv kötelezi az EU tagállamait arra, hogy olyan bérstruktúrákat vezessenek be, amelyek kizárják a nemi alapú bérdiszkriminációt. A munkavégzés értékelésére objektív, nemi szempontból semleges kritériumokat kell alkalmazni, mint például a készségek, erőfeszítések, felelősség és munkafeltételek.

A nők az EU-ban átlagosan 13%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. A nemek közötti bérkülönbség az elmúlt évtizedben jellemzően nem változott.

Az EU) 2023/970 irányelv célja, hogy minimumszabályokat állapítson meg a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében, különösen az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének tiszteletben tartása, valamint a bérdiszkrimináció elleni fellépés terén.

Kik tartoznak a bértranszparencia törvény hatálya alá?

Az EU) 2023/970 irányelv a köz- és magánszféra munkáltatóira egyaránt vonatkozik, és minden olyan munkavállalóra, aki az egyes tagállamokban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések és/vagy alkalmazott gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.

Bértranszparencia törvény – mi változik?

Toborzást érintő intézkedések

 Az új szabályok értelmében az álláshirdetéseknek és az állásinterjúknak is nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. A munkáltatóknak a pályázókat tájékoztatniuk kell az adott pozícióra vonatkozó kezdő fizetésről vagy annak tartományáról, még az interjú előtt és adott esetben a kollektív szerződésnek a munkáltató által a pozícióval kapcsolatban alkalmazott vonatkozó rendelkezéseiről. Nem kérdezhetik meg a pályázókat az aktuális vagy korábbi munkaviszonyuk keretében kapott díjazásukról.

Munkavállalói jogok

A munkavállalók jogosultak arra, hogy információt kérjenek saját bérükről és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban, azon munkavállalók kategóriái tekintetében, akik velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végeznek. 2027 után a munkavállalók nem akadályozhatók meg abban, hogy az egyenlő díjazás elvének érvényesítése céljából önkéntesen közzétegyék a bérüket.

Munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége a munkavállalók felé

A munkáltatók kötelesek a munkavállalóik számára könnyen hozzáférhetővé tenni az információkat arról, hogy milyen - objektív és nem szempontból semleges - kritériumokat alkalmaznak a munkavállalók díjazásának, bérszintjének és bérnövekedésének a meghatározásához.

A munkáltatóknak információkat kell szolgáltatni a következőkről: 

• nemek közötti bérkülönbség;

• a díjazásuk részeként kiegészítő vagy változó összetevőket kapó női és férfi munkavállalók aránya (ezt a követelményt 2027. június 7-től fokozatosan vezetik be a 100-nál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében, a vállalat méretétől függően).

Ahol a bérjelentés a nemek között legalább 5%-os különbséget tár fel, amely objektív és nemi szempontból semleges tényezőkkel nem indokolható, és amelyet hat hónapon belül nem orvosoltak, ott a munkáltatóknak együtt kell működni a munkavállalók képviselőivel a diszkriminatív bérkülönbségek feltárásában, megszüntetésében.

A munkáltatók jelentéstételi kötelezettsége

A 100 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára új jelentéstételi kötelezettséget ír elő az irányelv. A jelentésben fel kell tüntetni a nemek közötti bérkülönbségeket az alábbiak szerint:

• A 150 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalatok esetében e jelentést először 2027. június 7-ig kell megtenni, ezt követően pedig a vállalat méretétől függően évente (250 vagy annál több munkavállaló) vagy háromévente (150-249 munkavállaló) meg kell ismételni.

• 100-149 munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak az első jelentést 2031. június 7-ig kell elkészíteniük, ezt követően pedig háromévente meg kell ismételni.

A munkavállalói jogok védelme

Az irányelv garantálja, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek hátrányt amiatt, hogy érvényesíteni kívánják az egyenlő bérezéshez való jogukat.

Emellett minden munkavállalónak biztosítja a jogot, hogy bírósághoz forduljon, ha úgy érzi, megsértették a jogait. Ha eljárás indul egy munkáltató ellen, a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy nem történt ilyen megkülönböztetés. Az egyenlő díjazással kapcsolatos követelések érvényesítésére vonatkozó elévülési idő ne legyen rövidebb három évnél.

Bértranszparencia – A legfontosabb határidők

A tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogba.

Az új szabályok alkalmazását és az egyenlő díjazás elvének betartását az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti testületek fogják figyelemmel kísérni, amelyek biztosítják a bérátláthatóságra vonatkozó intézkedések hatékony végrehajtását. A szankcióknak (melyeknek pénzbüntetést is magukban kell foglalniuk) hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenni. 

A tagállamok 2028. január 31-től kezdődően évente az Eurostat rendelkezésére bocsátják a nemek közötti bérkülönbség kiszámításához szükséges nemzeti adatokat.

2031. június 7-ig tájékoztatják az Európai Bizottságot a jogszabály végrehajtásáról – ez képezi a Bizottság által az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának 2033. június 7-ig benyújtandó jelentés alapját.