Őszi adócsomag 2024: az egyéb adónemeket érintő változások
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslatot október 29-én nyújtották be az Országgyűléshez, amely számos, a vállalatokat érintő jelentős változásokat is tartalmaz. Az alábbiakban az egyéb adónemeket érintő változásokat részletezzük.
Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adó alanyai kiegészítésre kerülnek az úgynevezett platformüzemeltetőkkel és a rájuk vonatkozó speciális rendelkezésekkel.
A platform olyan digitális környezetet jelent (ideértve a honlapokat és mobilalkalmazásokat),amely összekapcsolja a különböző felhasználókat (eladókat és vevőket), lehetőséget biztosítva ezzel áruértékesítésre, valamint az áru ellenértékének beszedésére. A platformüzemeltetők - mint új adóalanyok - azok a szervezetek, amelyek az adott platformot működtetik, és szerződéses kapcsolatban állnak az értékesítőkkel, vagyis azokkal a magánszemélyekkel vagy szervezetekkel, akik a platformon regisztráltak és ott áruértékesítést végeznek.
A módosítások leginkább a platformüzemeltetői tevékenységet végző, valamint duális szerepkört betöltő adózókra (akik egyszerre folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet, és minősülnek platformüzemeltetőnek) lesznek hatással.
A platformüzemeltetéssel foglalkozóknak ugyanis adófizetési kötelezettsége keletkezne a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után (amit eddig a platformon értékesítő kiskereskedőknek kellett megfizetni).
A duális szerepkört betöltő adóalanyok esetén az adóalapba beszámításra kerül a platformjukon harmadik fél által értékesített termékekből származó árbevétel is (a jelenlegi gyakorlat szerint az adóalapot kizárólag a saját kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel jelenti). Az adóalap kiszámítása így a következőképpen fog történi: (adózó teljes (online és offline) kiskereskedelmi árbevétele + a platformon keresztül eladott áruk teljes árbevétele) - adózó platformon keresztüli (online) kiskereskedelmi árbevétele.
Az adót továbbra is progresszív adókulcs-tábla alapján kell majd meghatározni (2025-től már nem az extraprofit adókról szóló Kormányrendelet szerinti – magasabb – adókulcsokat, hanem a kiskereskedelmi adó törvény szerinti adókulcsokat kell majd alkalmazni). Ez lényegesen magasabb adóterhet eredményezhet majd a duális szerepkört betöltő adózóknál, mivel a harmadik felek általi értékesítések árbevételének adóalapba történő beszámítása miatt az adóalap nagyobb része a magasabb adókulcsú sávba eshet.
2025-től az alábbiak szerint alakulnak az adókulcsok
0 – 500.000.000 között az adókulcs 0%
500.000.000 – 30.000.000.000 között az adókulcs 0,1%
30.000.000.000 – 100.000.000.000 között az adókulcs 0,4%
100.000.000.000 felett az adókulcs 2,7%
A módosítások bizonyos esetekben, eltérő feltételekkel lehetőséget biztosítanának az adóalanyok számára az adó összegének csökkentésére.
Pénzügyi tranzakciós illeték
Az extraprofit adókról szóló Kormányrendeletbe október 10-én került bevezetésre egy kiegészítő illeték a konverziót (különböző pénznemek közötti átváltást) tartalmazó ügyletekre, amely a tranzakciós illetéken felül fizetendő. Az ilyen ügyleteket magasabb tranzakciós illeték terheli, amelynek mértéke 0,45%, maximum 20 ezer forint.
A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem érvényes. Az tervezett adócsomag a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó szabályokat átültetné a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.
Átemelésre kerülne továbbá a Kormányrendeletből az augusztus 1-jétől hatályosított, átutalásokra és készpénzfelvételre vonatkozó tranzakciós illeték megemelkedett mértéke is, mely átutalásnál 0,45 százalék, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvétel tranzakciós díja magasabb, 0,9 százalékos költség terheli és nincs maximuma.
Regisztrációs adó
A javaslatok szerint a gépjármű regisztrációs adó mértéke a 2024-es évet követően évente az előző évi regisztrációs adóhoz lenne igazítva, figyelembe véve az előző év júliusára vonatkozó, KSH által meghatározott inflációs változást. Az így meghatározott adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).
Gépjármű adó és cégautóadó
Gépjárműadó esetén a 2024. évet követően, míg cégautóadó esetén 2025. évet követően az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július havi KSH által közzétett fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított valorizált összege lesz, azaz az adó mértéke követi az infláció változását. Az így megállapított adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).
Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjárművek esetén a gépjárműadó és cégautaóadó mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető, feltéve, hogy 2025. előtt már fennállt az adóalanyiság.
A tervezet szerint szintén változik a cégautóadó mértéke. Az új adótábla alapján a tételes adó legalacsonyabb értéke 14 ezer forintról 17 ezer forintra nő, míg a legmagasabb adótétel 81 ezer forintról 97 ezer forintra.
Reklámadó
Az adócsomag tervezet a reklámadó újabb egy évre való felfüggesztéséről rendelkezik, így az adó mértéke 2025-ben is az adóalap 0%-a lesz.
Építményadó
A törvényjavaslat értelmében 2025. január 1-től két új jogcímmel bővül az alkalmazható építményadó mentességek köre:
műemléknek minősülő ingatlan (a megszerzésének évében és az azt követő három évben) esetében;
állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya-tároló) esetében, ingatlanonként max. 100 millió eurónak megfelelő forint összegig, amennyiben az rendeltetésszerűen a tevékenységhez kerül hasznosításra. A felső korlát magánszemélyek esetén nem alkalmazandó.
Öröklési és ajándékozási illeték
A tervezet értelmében 2025. január 1-től a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, továbbá a nemzeti emléknek minősülő műemlék épületben lévő lakás öröklése esetén illetékmentesség alkalmazható.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
A gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonszerzése esetén alkalmazandó illeték mértéke a javaslat alapján 2025.01.01-gyel kezdődően évente kiigazításra kerülne a KSH által közzétett infláció mértékével (a tárgyévet megelőző évi illeték mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege). Az irányadó adómértéket az adóhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal: 2024. december 15-éig) teszi közzé saját honlapján.
A javaslat által pontosításra kerül továbbá a családi mezőgazdasági társaság által történő termőföld szerzéshez kapcsolódó illetékmentességi jogcím is.
A távhőszolgáltatásról szóló törvényt érintő változások
A Válságközleményre vonatkozó rendelkezések az energiaellátók jövedelemadója kapcsán is kivezetésre kerülnének. Ez az elektromos töltőállomás beruházások támogatási jogcímében jelenthet változást. A bányászatról szóló törvény tervezett változása közvetett módon szintén kihathat az energiaellátók jövedelemadójának mértékére.
Légitársaságok hozzájárulását érintő változások
2025. január 1-jétől kivezetésre kerülne a légitársaságok hozzájárulása, a hozzájárulás hatálya alá tartozó társaságok utoljára a 2024. december hónapra vonatkozóan teljesítenék kötelezettségüket az eddig is érvényben lévő rendelkezések szerint.