A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek biztosítási kötelezettsége
A társas vállalkozások egyes tagjai után fizetendő járulékokat az adott személyek társas vállalkozáson belüli jogviszonya határozza meg.
Amennyiben a betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, illetve az egyesülés előtársaságként működik, a tagokra is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a cégbírósági bejegyzést követő működés során.
A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:
munkaviszony,
megbízási jogviszony,
tagsági jogviszony.
Ezen felül különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem.
A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettsége
Vezető tisztségviselő:
a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja (Ptk. 3:144. §),
a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője, (Ptk. 3:196. §),
az egyesülésnél – a társasági szerződés előírásai szerint – az igazgató vezető tisztségviselőként vagy az igazgatóság, mint testület látja el az ügyvezetési teendőket (Ptk. 3:373. §).
A vezető tisztségviselő e feladatát – a társasággal kötött megállapodása szerint
megbízási jogviszonyban vagy
munkaviszonyban
láthatja el.
A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettségének elbírálása, társadalombiztosítási jogállása
A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, amennyiben a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivétel ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
Ha a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét, akkor ez a személy is biztosítottnak minősül. ( Tbj. 6. § (2) bekezdés).
Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni. (2024. január 1-jétől legalább 266 800 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.)
Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegű legyen, például egy ügyvezető személyes közreműködését magasabb összeggel díjazzák. Ilyenkor ez az összeg lesz a járulékfizetés alapja.
Tehát a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból:
munkaviszonyt,
társas vállalkozói jogviszonyt,
vagy választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez.
A nem vezető tisztségviselők ellátása
A nem vezető tisztségviselő tagok (például kültag), illetve azok a tagok, akik a vezető tisztségviselés ellátásán túl a társaságnál munkát végeznek, az alábbi formák egyikében láthatják el munkájukat:
munkaviszonyban, ha munkaszerződés alapján végeznek munkát,
megbízási jogviszonyban, ha megbízási szerződés alapján végzik tevékenységüket, és azt a Ptk. szabályai szerint kötötték,
társas vállalkozóként (tagi jogviszonyban), ha a tevékenységüket nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.
A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége (Tbj. 11. §.)
A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya
a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének,
egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése
napjáig tart.
Vagyis a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Ha ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködésnek azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Ptk. szerint megkezdheti.
Az egyéni cég tagjának biztosítási kötelezettsége az egyéni cég tagjává válás napjától annak megszűnése napjáig áll fenn. Az egyéni cég tagja a törvény erejénél fogva társas vállalkozónak minősül, tehát esetében nem kell vizsgálni, hogy a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik-e vagy sem.
Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
Ugyanakkor a biztosítási jogviszonyt, illetve az abban bekövetkező változást (Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet 3. pontja alapján) a ’T1041-es bejelentő és változásbejelentő lapon közölni kell. A havi adó- és járulékbevallásban (Art. 50. § alapján) az alkalmazás minősége kód kiválasztásakor is a Tbj. szerinti – esetlegesen módosított – jogviszony kódját kell a foglalkoztatónak szerepeltetni.
Ha a gazdasági társaság a tagjával munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesít, a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet:
főfoglalkozású,
úgynevezett többes jogviszonyos, ide tartozik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató,
kiegészítő tevékenységet folytató.