Az örökösödési illeték szabályai 2025-ben

Örökösként kötelesek vagyunk az örökölt vagyontárgy tiszta értéke után illetéket fizetni. De mit jelent pontosan a tiszta érték? Kik számítanak örökösnek? Milyen vagyontárgyakról eshet szó? Milyen mértékű az illeték, és ki köteles megfizetni? Lehet mentesülni a teljesítés alól? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adjuk meg a válaszokat.

Örökösödésre vonatkozó illetéktörvény

Magyarországon az 1990. évi XCIII. törvény határozza meg a hagyatéki ingóságok és ingatlanok utáni illetékfizetési kötelezettséget. Az örökségből ránk maradt vagyontárgyak megszerzése a törvény értelmében ugyanúgy vagyonosodásnak számít, mint az ingatlanszerzés, azaz kötelesek vagyunk adót fizetni utána. Bizonyos esetekben viszont mentesülhetünk a fizetési kötelezettség alól.

Az öröklési illeték alapja: A fizetendő illetéket a hagyatéki vagyon tiszta értéke alapján számítják ki, vagyis a megszerzett vagyon értékéből többek közt levonják az örökséget terhelő tartozást. A hagyatéki terhekhez tartoznak az eljárás során kirendelt gondnoki és végrendelet-végrehajtói tiszteletdíjak is, ezek szintén csökkentik az örökség mértékét. 

A kötelesrész értéke is tovább csökkentheti a kiadásra kötelezett örökös örökrészét.

Azoknak az örökösöknek, akik a kötelesrészre jogosult követelését nem az örökségből származó ellentételezéssel rendezik, nekik visszterhes vagyonátruházási illetéket, a kötelesrészre jogosultnak pedig öröklési illetéket kell fizetniük.

Az örökösödési illeték mértéke

• Az örökösnek a hagyaték tiszta értéke után alapesetben 18 százalékot kell fizetnie.

• Lakástulajdon, lakástulajdonrész és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az illeték 9%-ot tesz ki.

• Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésekor az adó mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszeresére rúg.  

Mikor mentesülünk az örökösödési adó megfizetésétől?

2025-ben az öröklési szabályok értelmében a következő esetekben nincs illetékfizetési kötelezettségünk: 

• a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);

• a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;

• az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;

• az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. (Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.)

• az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés; 

• a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. 

• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;

• az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész;

• az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.

További, gyakran felmerülő kérdések az örökösödési illeték kapcsán

• Öröklési illeték készpénz után
  Készpénzre és bankbetétekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak: egyenes ági leszármazottak között nincs illetékfizetési kötelezettségünk, egyéb 300 000 forint feletti ingóhagyaték esetében az örökség 18%-a. Ha a készpénzes örökség nem kerül be hagyatéki eljárásba, később már nem formálhatunk rá igényt. 

• Illetékfizetési kötelezettség ingatlanhagyaték esetén
  Ingatlanok öröklésének esetében más szabályok vonatkoznak a lakástulajdonra és egyéb típusú ingatlanokra. A lakástulajdonra, valamint a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra csökkentett, 9%-os örökösödési illeték vonatkozik, míg az egyéb ingatlanokra (pl. garázs) 18%, akárcsak az ingóságok esetében. Termőföld-tulajdonjog megszerzése esetén örökösödési illeték-kedvezményekkel számolhatunk az örökös személyétől függően.

• Külföldi örökség utáni illeték fizetése
  Ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket, a külföldi hagyaték után már nem kell öröklési illetéket fizetnünk ingóságok esetében, amennyiben igazoljuk a teljesítést. A külföldi ingatlanhagyatékra a magyar rendelkezések nem térnek ki.