Egyszerűsített foglalkoztatás - változó szabályok 2025-ben
Január 1-től több fontos változás lépett életbe az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályaiban és az ezzel járó közterhekben. Az új előírások a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt érintik.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése
2025. január 1-jétől hivatalosan életbe lépett a 2025-ös minimálbér-megállapodás, amelynek értelmében a kötelező legkisebb munkabér összege bruttó 9 százalékkal, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal növekedett. Az új összegek a következőképpen alakulnak:
Minimálbér: bruttó 290.800 Ft/hó, 66.860 Ft/hét, 13.380 Ft/nap, 1.672 Ft/óra.
Garantált bérminimum: bruttó 348.800 Ft/hó, 80.190 Ft/hét, 16.040 Ft/nap, 2.005 Ft/óra.
Ezekben az összegekben történt emelkedés közvetetten hatással van az EFO szerinti foglalkoztatásra is. Az EFO után a munkáltató által fizetett közterhek a minimálbérhez kötöttek, így ennek emelkedése az adó- és járulékterheket is magával húzta.
Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közterhek ráadásul két lépcsőben is növekedtek az év folyamán. Januártól, majd februártól - az alkalmi munkák esetében például februártól 50%-os emelkedés lépett életbe, amely jelentős költségnövekedést jelent a munkáltatóknak.
Éves korlátozás az EFO-s munkanapok számára
2025. július 1-jétől újabb jelentős szabályozás lép életbe az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók számára:
Egy munkavállaló egy naptári évben legfeljebb 120 napot dolgozhat EFO-sként.
Ez a szabály komoly változást jelent, mert eddig csak a munkáltató oldaláról volt korlátozva az egyszerűsített foglalkoztatás napjainak száma. Az idei évben bevezetett új rendszer ezáltal sokkal szigorúbb keretek közé szorítja az EFO-s munkavállalás lehetőségét.
A korlátozás az összes munkáltatóra vonatkozik, vagyis ha valaki több cégnél is dolgozik egyszerűsített foglalkoztatásban, akkor az összes EFO-ban eltöltött napját összeadják.
A NAV bevezet egy elektronikus lekérdezési rendszert, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a foglalkoztatás megkezdése előtt ellenőrizzék, a munkavállalónak van-e még rendelkezésre álló EFO-kerete.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat érvényessége
Az eddig említett közteher emelésen és időbeli korláton kívül egy kisebb, de szintén fontos változás lép életbe 2025. június 1-től: ha egy munkáltató foglalkoztathatósági szakvéleményt kér, akkor az a jelenlegi 1 év helyett 2 évig lesz érvényes. A szakvélemény nem kötelező minden esetben, csak ha a munkáltató külön igényli azt.
Nyugellátás számítási alapja
Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók nyugdíjjogosultsága az alábbiak szerint változik (száz forintra kerekítve):
Napi 1.500 Ft köztehernél a minimálbér 1,4%-a lesz a nyugdíjszámítás alapja, azaz napi 4.100 Ft.
Napi 2.900 Ft vagy magasabb köztehernél a nyugdíjszámítás alapja napi 8.100 Ft lesz, ami a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8%-a.
Ez azt jelenti, hogy az EFO-s munkaviszony továbbra is alacsonyabb nyugdíjjogosultságot biztosít, mint egy teljes értékű munkaviszony.
Hogyan hatnak ezek a változások a munkáltatókra és a munkavállalókra?
A 2025-ös évben életbe lépő változások jelentős terhet rónak mindkét félre a munkaerőpiacon:
A munkáltatók számára a magasabb közterhek növelik a költségeket, így várhatóan az EFO kevésbé lesz vonzó és elterjedt foglalkoztatási forma.
A munkavállalók számára a 120 napos korlátozás azt jelenti, hogy kevesebb időt dolgozhatnak ilyen formában, és előfordulhat, hogy év közepén már nem tudnak több munkát vállalni EFO-s foglalkoztatás keretein belül.
Az adminisztrációs teher is növekszik a foglalkoztatás megkezdése előtt, hiszen a munkáltatóknak ellenőrizniük kell a munkavállalók rendelkezésre álló EFO-napjait.