Bizalmi vagyonkezelés: erre érdemes figyelni 2025-ben
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényt. A módosítások egy része az osztalékkövetelések vagyonrendelésének adókezelését érinti, másik része pedig a vagyonkezelő alapítványok számviteli és adózási szabályait pontosítja. A jogalkotói cél az adózási gyakorlat egységesítése. Összefoglaltuk a várható változásokat.
Osztalékkövetelés vagyonrendelése
2025 márciusában jelent meg az az adózási kérdés, melyben az adóhatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az osztalékkövetelés vagyonrendelése esetén a vagyonrendelő magánszemély adóköteles bevételt szerez, tekintettel arra, hogy a vagyonrendeléssel a magánszemély a rendelkezési jogát gyakorolja, így az osztalék a vagyonrendelés időpontjában megszerzettnek tekintendő.
A mostani adócsomag annak érdekében, hogy elérje az abban megfogalmazott joghatást, hatályon kívül helyezi a Szja törvény egyértelműnek tűnő, a hatóság által mégis vitatott rendelkezését, miszerint:
nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás)
Mindez arra utal, hogy a jogalkotó ezzel a megoldással törvényi szintre emelte az adózási kérdésben lefektetett álláspontot, azaz: egy osztalékkövetelés vagyonrendelésével a magánszemély a rendelkezési jogát gyakorolja, ezzel pedig beáll az adófizetési kötelezettség (15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó az adófizetési felső határig) a – magánszemély által tulajdonképpen nem realizált – osztalékjövedelem tekintetében.
Felmerül a kérdés, hogy az adóhatóság ezt az értelmezést a jövőre nézve alkalmazza, vagy már a múltbeli vagyonrendelések tekintetében is irányadónak tekinti-e oly módon, hogy az a korábbi vagyonrendeléseket érintő adóhatósági vizsgálat megállapításainak is alapjául szolgálhat.
Az osztalékkövetelés vagyonrendelésével érintetteknek mindenképpen javasolt, hogy tanácsadóikkal egyeztetve mérlegeljék a felmerülő adókockázatokat és az azok minimalizálását biztosító lehetőségeket.
Alapítványi struktúrákat érintő változás
A bizalmi vagyonkezelést érintő módosítások másik része a bizalmi vagyonkezelő alapítványokat érinti.
A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény közeljövőben tervezett módosításával bevezetésre kerül egy új fogalom, a tartós vagyonkezelési jogviszony, melyhez kapcsolódóan az adótörvények 2025. szeptember 1-jei hatállyal módosulnak.
A különböző vagyonkezelő struktúrák (bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány) létrehozásához, működéséhez kapcsolódó kedvező adó- és illetékszabályok egységesek, ebben a mostani jogszabály módosítás sem hoz változást. A most elfogadott módosítás célja, hogy az alapítványi struktúrákban működő (tartós vagyonkezelési jogviszony alapján) kezelt vagyon adózási és számviteli értelemben is teljesen egységes megítélés alá kerüljön a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján létrejött kezelt vagyonnal.
Ennek érdekében a módosítás elsősorban számviteli és eljárási kérdéseket rendez, melynek eredményeként a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján létrejött kezelt vagyon mellett immár önálló társasági adóalany lesz az alapítvány által kezelt vagyon is, önálló könyvvezetési kötelezettséggel.
Fontos, hogy a kezelt vagyon beszámolójához hasonlóan az alapítvány által kezelt vagyon beszámolóját sem kell közzétenni (az alapítvány beszámolója egyébként nyilvános.) Az adóalanyiság önmagában nem eredményez adókötelezettséget, hiszen továbbra is érvényes, hogy az alapítvány által kezelt vagyont társasági adómentesség illeti meg, amennyiben az alapítók és a kedvezményezettek csak magánszemélyek és a kezelt vagyon az adóévben csak pénzügyi eredményt számolt el.
A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van és megjelenésük későbbre várható.