Mit tehetünk, ha az üzleti partnerünk nem fizet?

Az üzleti világban gyakran előfordul, hogy az üzleti partner nem fizeti ki a lejárt tartozását vagy nem fizeti vissza az adott kölcsönt. A helyzettől függően az alábbi jogi eszközök a segítségünkre lehetnek ilyen helyzetekben.

Teljesítés visszatartása

Abban az esetben, ha egy szerződéses kapcsolat kétoldalú és az adós nem fizet, akkor a hitelező jogosult a saját teljesítésének visszatartására. Ez a megoldás ugyan nem közvetlenül a tartozás behajtását szolgálja, de megóvhatja a vállalkozót attól, hogy tovább növekedjen a kára a nemfizetés miatt.

Ez a megoldás abban az esetben alkalmazható, ha a vállalkozó még nem teljesítette teljes egészében a szerződésben foglalt kötelezettségét az adózóval szemben.

Fizetési felszólítás

A fizetési felszólítás egy írásbeli, hivatalos hangvételű levél, amellyel a hitelező a jogkövetkezmények megjelölésével felszólítja az adóst tartozása rendezésére egy jellemzően rövid, például 8 vagy 15 napos határidővel. Ehhez nem kötelező ügyvéd igénybevétele, mégis javasolt, mert így biztosítható, hogy olyan fizetési felszólítás készüljön, amely kellően alapos és további eljárások (például felszámolási eljárás) megindítására is alkalmas. A fizetési felszólításban a hitelező felszámíthatja az addig keletkezett késedelmi kamatot és bizonyos esetekben a 40 eurós behajtási költségátalányt is.

Fizetési meghagyás

A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyző által lefolytatott, egyszerűsített eljárás a pénzkövetelések érvényesítésére. A 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénzköveteléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni, a 3 millió forintot elérő, de 30 millió forintot nem meghaladó lejárt pénzkövetelések esetén pedig alternatív út a polgári peres eljárás mellett.

Fizetési meghagyás esetén, ha az adós 15 napon belül nem mond ellent annak, akkor jogerőssé és azonnal végrehajthatóvá válik. Az eljárási költségek viszonylag alacsonyak: az eljárás díja a követelés összegének 3%-a, de minimum 12.000 Ft, maximum 300.000 Ft, ami sokkal kevesebb, mint az idei évtől megemelkedett peres eljárás illetéke.

Az adós ugyanakkor 15 napon belül vitathatja a fizetési meghagyást (azzal szemben ellentmondással élhet). Ilyenkor az eljárás perré alakul és a hitelezőnek 15 napon belül az illetékes bíróság előtt meg kell indítania a peres eljárást.

Peres eljárás

Ha a fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, vagy az adós vitatta a fizetési meghagyást, a hitelezőnek polgári peres eljárást kell kezdeményeznie a bíróság előtt ahhoz, hogy az ügyet tovább vigye.

Ugyan egy per több évig is eltarthat (és annak illetéke nemrég került jelentősen megemelésre), annak során számos, kifejezetten hasznos, „kényszerítő” eszközt is igénybe lehet venni - például a hitelező ideiglenes intézkedést kérhet, ha attól tart, hogy az adós a per végére elvonja a vagyont. Így a peres eljárás lehetőséget ad arra, hogy még az ítélet előtt a hitelező biztosítsa a követelésének majdani kielégítését.

Végrehajtás

A végrehajtási eljárás a követelés behajtásának utolsó fázisa: ha a hitelezőnek már van jogerős és végrehajtható határozata (bírósági ítélet, fizetés meghagyás), akkor ennek birtokában jogosult végrehajtást kérni. Ilyenkor az ügy átkerül a végrehajtóhoz, aki felkutatja az adós vagyontárgyait, majd például inkasszón és letiltáson, ingatlan és ingóság foglalásán keresztül megpróbálja a követelést behajtani.

A gyakorlatban a leghatékonyabb eszköz a bankszámlával szembeni inkasszó – amennyiben az adós bankszámláján rendelkezésre áll a fedezet.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós (cég) jogutód nélküli megszűnését célozza, miközben vagyonát szétosztják a hitelezők között. Bár nem kifejezetten egy egyedi követelés behajtására irányuló eljárás, a hitelezők a gyakorlatban egyre többször kezdeményezik az adós felszólítását olyan esetben is, amikor az adós egyébként stabil üzleti háttérrel bír. Egy felszámolási eljárás kockázata ugyanis elrettentő hatással bír, éppen emiatt sok cég mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt elkerülje, és inkább fizet a hitelezőnek.

A puszta passzivitás vagy késlekedés is könnyen felszámolási eljárást eredményezhet az adósnál. Ha ugyanis az adós nem vitatja a hitelező követelését a teljesítési határidőt követő 20. napig, de legkésőbb a megfelelően megfogalmazott fizetési felszólítás kézhezvétele előtt, akkor azt már sikeresen nem is vitathatja a későbbiekben, és legfeljebb úgy tud szabadulni a felszámolási eljárás elrendelésétől, ha kifizeti a hitelezőt. A követelés vitatásának elmaradása esetén egy jól megfogalmazott fizetési felszólítás rendkívül hatásos fegyver lehet a nem fizető adós ellen.

Büntetőfeljelentés

A puszta nemfizetés polgári jogi kérdés, önmagában nem minősül bűncselekménynek. Viszont, ha az adós már eleve tudatosan megtévesztette a hitelezőt, akkor felmerülhet a csalás bűncselekményének gyanúja, amely alapot adhat a büntetőfeljelentés megtételére. A feljelentés megfogalmazásába érdemes bevonni ügyvédet, hogy a buktatókat elkerülhessük.

A büntetőeljárásnak van a legnagyobb elrettentő hatása, és kellő motivációt adhat a fizetésre. Emellett olcsó is, hiszen a feljelentés előterjesztéséért nem kell illetéket sem fizetni, és a nagy munkát nem a hitelezőnek, hanem a rendőrségnek kell elvégeznie. Ugyanakkor a hitelező el is veszíti a kontrollt az ügye felett, hiszen az ügy felderítése, kivizsgálása innentől nem tőle, hanem az eljáró rendőrség kapacitásától és eszközeitől függ.

A nemfizetés kezelésére számos jogi eszköz áll a hitelező rendelkezésére. Ezek közül a fizetési meghagyás általában a leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldás, míg a felszámolási eljárás kezdeményezése a legerősebb nyomásgyakorló eszköz.