2026: elfogadták az adócsomagot - 1. rész
Törvényerőre emelkedik számos különadó – így például a bankadó és a kiskereskedelmi különadó –, amelyek ráadásul 2026-ban is velünk maradnak. Összeállításunkban a legfontosabb változtatásokat tekintjük át.
2026-ban is marad a kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója és a biztosítási pótadó
Veszélyhelyzeti kormányrendelet helyett törvény rendelkezik a kiskereskedelmi adókötelezettségről, sőt a kiskereskedelmi különadó 2026-ban is velünk marad. A jogszabály rendelkezik az adó mértékéről is, amely:
az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék;
az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék;
az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék;
az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
Szintén törvényi szinten szabályozza a kormány az energiaellátók jövedelemadóját, a jogszabály szerint az adó kulcsa 2025-ben 41 százalék, 2026-tól pedig 31 százalék.
Hasonló a helyzet a biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval is, melyek mértéke 2025-ben és 2026-ban
biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 14 százalék;
életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az e feletti összegre 6 százalék.
Marad a banki különadó és a MOL különadója
A rendeletbe foglalt banki különadóról szóló rendelkezések törvényi szintre emelkedtek, ami tartalmilag nem érinti a jelenleg hatályos rendelkezéseket. A hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék. Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest.
A banki különadóhoz hasonlóan Brent-Urál adókötelezettség is – amelyet gyakran MOL különadóként emlegetnek a sajtóban – törvényi szintre emelkedett, s 2026-ban is számolhat vele az olajvállalat.
Szja-változások
Mentesülhetnek meghatározott feltételek esetén a bevallási kötelezettség alól azok az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek, akiknél a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem merülhet fel.
Adómentes bevétellé válik a családi pótlék, ami jelenleg nem számít jövedelemnek.
12 százalék lesz a különbözeti-bírság, ha az adózó a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, az anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, vagy a tételes igazolással elszámolható költséget számolta el. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.
Nem lehet trükközni az anyák szja-mentességével
A többgyermekes nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves átlagkereset négyszeresénél többet fizetnének ki az alkalmazottnak.
„A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szochó tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.”
Hasonló a helyzet az önfoglalkoztató jogviszonyokban tevékenykedőknél is:
„Szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is, ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítania.”
Külön törvények szólnak az anyák szja-kedvezményéről
A két- és háromgyerekes anyák, illetve a 30 évnél fiatalabb anyák munkából származó jövedelme utáni szja-mentességét a kormány más törvényekben szabályozza. Ennek megfelelően a változások a következőek:
A háromgyermekes anyák életkortól függetlenül októbertől nem fizetnek szja-t.
A kétgyermekes anyák számára életkorától függően négy lépcsőben vezetik be az adómentességet: a 40 év alattiak 2026. január 1-jétől, a 40 és 50 év közöttiek 2027-től, az 50 és 60 év közöttiek 2028-tól, a 60 év felettiek pedig 2029 januárjától nem fizetnek szja-t.
2026-tól a harminc évnél fiatalabb, egy gyermeket nevelő anyáknak sem kell szja-t fizetniük.
A törvény szerint két-vagy háromgyermekes anyának minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei után családi pótlékot kap vagy korábban 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra, illetve az is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.