Globális minimumadó (GloBE) - a legfontosabb tudnivalók

A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó árbevételű cégcsoport tényleges adóterhelése legalább 15 százalék legyen minden olyan országban, ahol működik. Az új rendszerhez kapcsolódóan több bejelentési, számítási és kiegészítő adófizetési kötelezettség is kapcsolódik, mint például a QDMTT (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) vagy az IIR (Income Inclusion Rule). 

A GloBE szabályrendszer összetettsége kihívást jelent, így az alábbiakban igyekszünk választ adni a gyakran felmerülő kérdésekre. 

1. Mi a teendő a GloBE-bejelentés során, ha eltérőek az üzleti évek a végső anyavállalatnál és leányvállalatnál
 

Eltérő üzleti évek esetén felmerül a kérdés, hogy kinek az üzleti éve alapján kell Magyarországon a GloBE-bejelentést megtenni a leányvállalat vonatkozásában, illetve melyik adóévre vonatkozóan és milyen határidővel kell a kiegészítő adót kiszámítani és bevallani.

A jogszabályok alapján:
Az adóév (vagy üzleti év) azon beszámolási időszak, amelynek tekintetében a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít.

Ez alapján tehát a végső anyavállalat üzleti évére kell „hangolni” a minimumadóval kapcsolatos kötelezettségeket.

Mindazonáltal az Adóhatóságtól kapott információk alapján a GLOBE nyomtatvány bejelentési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi feltétel a belföldi csoporttag adókötelezettséggel érintett adóévéhez kapcsolódóan rendelkezik a bejelentési kötelezettség megtételéről.

Így a bejelentés megtételére vonatkozóan a GLOBE nyomtatványt a leányvállalat saját üzleti évének megfelelően kell benyújtani.

Milyen típusú de minimis mentességek léteznek a GloBE-rendszerben? A de minimis mentességek csak az átmeneti években alkalmazhatók?

A globális minimumadó rendszer kétféle de minimis mentességet ismer, amelyek lehetőséget adnak a kiegészítő adókötelezettség alóli mentesülésre: 

• egyrészt egy állandó típusú mentesség (másnéven kiegészítő adó alóli kivételről),

• másrészt az átmeneti időszakra vonatkozó, úgynevezett „Safe Harbour De Minimis” mentesség.

Ezek a mentességek két különböző logika, adattartalom és időtáv alapján vizsgálják a csoporttag(ok)at, így javasolt mindkettőt külön kezelni és nem feltételezni automatikusan, hogy ha az egyik alapján nem mentesül a cég, akkor a másik alapján sem élhet mentességgel:

• A Safe Harbour De Minimis teszt alapján az vizsgálandó, hogy az adóévi összes bevétel kisebb-e, mint 10 millió euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb-e, mint 1 millió euró Magyarországon.

• Az állandó de minimis kizáráshoz három év átlagában kell vizsgálni a magyar csoporttagok elismert átlagos bevételeit és átlagos nyereségét (vagy veszteségét). Itt az összes magyar csoporttag átlagos bevétele nem haladhatja meg a 10 millió eurót és az átlagos nyereség (vagy veszteség) nem lehet több 1 millió eurónál Magyarországon.

A tényleges adómérték (ETR) kiszámításánál Magyarországon figyelembe vehető a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék?

Gyakran előkerül a kérdés, hogy mely adónemeket vehetjük figyelembe a tényleges adómérték számításánál. Különösen érdekes kérdés ez a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék esetén. A válasz itt kétféleképpen alakul, attól függően, hogy a GloBE-kötelezettség mely eleméről beszélünk:

• A belföldi kiegészítő adó (QDMTT) számításánál a helyi iparűzési adó és innovációs járulék is figyelembe vehetők, mint lefedett adó(k).

• Gyakori hiba, hogy a társaságok a CbC Safe Harbour mentességek alkalmazhatóságához ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák, mint a QDMTT kiszámításánál. A szabályok mélyebb értelmezése alapján azonban belátható, hogy az átmeneti mentesség esetében az egyszerűsített ETR teszt során csak a jövedelemadók vehetők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy azok az adók szerepelhetnek az egyszerűsített ETR számlálójában, amelyek jövedelemadóként kerülnek kimutatásra abban a számviteli nyilvántartásban, amely alapján a végső anyavállalat az országonkénti jelentését („CbCR”) elkészíti.

Ezért nagyon fontos, hogy amikor a multinacionális vállalatcsoport a mentességi lehetőségeket vizsgálja vagy éppen a kiegészítő adóját állapítja meg, tisztában legyen azzal, hogy ugyanazon adók a különböző teszteknél és adókalkulációkban eltérően kezelendőek – a kulcs itt is a megfelelő kontextus felismerése, ugyanis akár olyan eset is felmerülhet, hogy a magyar csoporttagok jogosulatlanul alkalmaznak globális minimumadó alóli mentességet.

Milyen adatok szükségesek az átmeneti mentességi tesztek (úgynevezett „transitional CbCR Safe Harbour”) elvégzéséhez?

Sok multinacionális vállalatcsoport esetében már időszerű az egyes GloBE alóli mentességek vizsgálata, de nem mindig egyértelmű, hogy milyen adatokat kell használni a tesztekhez. A válasz itt is kettős:

Az átmeneti CbCR Safe Harbour mentességi vizsgálathoz elengedhetetlenek a végső anyavállalat által készített országonkénti jelentésben (CbCR) megjelenített adatok a 2024-es üzleti évre vonatkozóan. Ebben szerepelnek majd azok az adatok, amik a GloBE átmeneti mentességek tesztelésének alapját képezik.

Ugyanakkor a CbC jelentés legtöbb esetben jelenleg még nem áll rendelkezésre, annak elkészítése határideje a 2024-es üzleti év kapcsán jellemzően a 2025. év vége.

Mindazonáltal nem célszerű addig várni a CbC mentességi elemzéssel, tekintettel arra, hogy a naptári évvel megegyező üzleti évvel rendelkező magyarországi leányvállalatoknak 2025 november 20-áig belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítaniuk és megfizetniük. Sőt, a legtöbb esetben már a 2024-es beszámoló összeállítása kapcsán érdemes lehet a mentességeket áttekinteni, hiszen ha valamely mentesség feltételei fennállnak, akkor a magyar csoporttagnak nem kell kiegészítő adót kalkulálnia, könyvelnie és a beszámolóban szerepeltetnie.

Javasol tehát a mentességi tesztek előzetes vizsgálatának megkezdése a CbC jelentés hiányában is azoknak a számviteli adatoknak az alapján, amelyek alapján a végső anyavállalat az országonkénti jelentését majd el fogja készíteni. Ez segíti a megfelelő tervezést és időben kiderülhet, hogy érdemes-e részletesebb kiegészítő adó kalkulációt készíteni vagy esetleg külön lépéseket tenni a mentességi megfelelés érdekében.

Összességében elmondható, hogy a globális minimumadó rendszere jelentős terhet ró a nagyvállalatokra, a magyar leányvállalatok esetében pedig külön figyelmet kell fordítani a bejelentési határidőkre, mentességi lehetőségekre, és a tényleges adómérték számítására.