Egy októberben benyújtott törvényjavaslat a külföldi vagyonkivonások visszaszorítása érdekében – több uniós tagállam szabályozási mintáját követve – megadóztatná az adóügyi illetőség változásából keletkező jövedelmeket. Az ismertebb nevén exit adó a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyek meghatározott befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereséget terhelné 15 százalékos személyi jövedelemadóval, az szja általános kulcsának megfelelően.
Az adó alapját az illetőségváltást megelőző napi piaci értékből kiindulva számítanák ki, így eladás nélkül is keletkezhetne adókötelezettség. EU- vagy EGT-államba költözéskor, a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítésével automatikus, kamatmentes fizetési halasztás járna, jellemzően az eszköz eladásáig vagy a vagyon kivonásáig; más célország esetén az adót az adott adóév bevallási határidejéig kellene megfizetni.
Kiket érint a szabályozás?
A szabály azokat érintené, akik
az előző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségűek voltak,
érintett eszközeik összértéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedésük van,
és az illetőségváltással Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik.
Kövesdy Attila, adóügyekért felelős államtitkár ugyan elmondta, hogy ez a fajta szabályozás több országban sem állta meg az Európai Bíróság próbáját, hiszen korlátozza a szabad tőkeáramlást, az új szabályozás azonban erre a joggyakorlatra is választ adna. Többek között azzal, hogy 10 éves halasztást adnak az adófizetésre, amennyiben az adóalany az EU-ba költözne máshová. Az Egyesült Államokba történő költözés esetén nagy valószínűséggel a halasztásra nem lesz lehetőség.
Az exit adó a tervezett szabályozás alapján 2027. január 1-jén lép hatályba