Előnyös EKHO adózási szabályok
Bizonyos szakmák esetében létezik egy nagyon kedvező adózási módszer. Pontosan kik is alkalmazhatják és melyek a fő előnyei ennek az adózási formának?
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az ekho szerinti adózást választják. A következő foglalkozások keretében alkalmazható:
2123 Telekommunikációs mérnökök egy része, pl.:
• Akusztikus mérnök
• Audiotechnikai mérnök
• Hangmérnök
• Televíziós műszaki adástervező
2136 Grafikus és multimédia-tervező
2627 Nyelvész, fordító, tolmácsfoglalkozásból, pl.:
• Filmszöveg fordító
• Műfordító
2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2719 Művészeti tanácsadó, zenei konzulens, tanácsadó
2721 Író (újságíró nélkül)
2722 Képzőművész
2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
2724 Zeneszerző, zenész, énekes
2725 Rendező, operatőr
2726 Színész, bábművész
2727 Táncművész, koreográfus
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729 Egyéb alkotó- és előadóművészi foglalkozású
3145 Filmstúdió technikus, hang technikus, kép technikus, stúdió technikus, videó technikus, zenei technikus
3711 Segédszínész, statiszta
3714 Díszletező, díszítő
5211 Színházi fodrász, színházi parókakészítő
5212 Maszkmester, sminkes, sminkmester, színházi kikészítő
7212 Jelmez- és alkalmi ruhakészítő, színházi varró
7213 Színházi fejdíszkészítő
7217 Színházi cipész
Akkor választhatjuk az ekho-t, ha a tevékenység alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel veszünk részt. Az előzőekben felsoroltakon kívül ekho-val teljesítheti még a közterhek megfizetését a hivatalos sportoló, a sportmunkatárs, a szakképzett edző, a sportszervező-irányító, valamint a sportszakember.
Az ekho-t választhatjuk, ha a következő feltételeknek megfelelünk:
A magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, ami lehet munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke, esetleg egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték. Csak meghatározott nagyságú bevétel esetén használható, ha a jövedelem eléri az éves minimálbért, akkor 25 millió forint bevételre alkalmazható. Az ekho választásának szempontjából azon bevételek vehetők figyelembe, amelyek valamely, a törvényben felsorolt foglalkozás körébe tartozó tevékenysége alapján illetik meg a magánszemélyt, és más tevékenységet nem folytathat. Csak Magyarország fizetőeszközében történő kifizetettbevételre használható, azaz devizában, értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.Az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, ha a megrendelő nem minősülő magánszemélynek, vagy külföldi az ekho nem alkalmazható.
Az ekho alapja a kizárólag foglalkozási listában szereplő, annak megfelelő tevékenységek bevétele, csökkentve az általános forgalmi adóval. A magánszemélyeknek általános esetben 15% ekho-t kell fizetnie. Amennyiben nyugdíjas, az adó mértéke 11,1%-kal csökken. Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. A kifizetőt az ekhoalap összege után 20% ekho terheli, és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának költsége is. Ezt nem kell megfizetni abban az esetben, ha a bevételt EGT-államban biztosított személy részére juttatja.
A jogszerűen figyelembe vett bevétel után megfizetett ekhoa személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.
Ha az ekho választására jogosult magánszemély foglalkozását munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, a nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti. A kifizető az adóévben mindaddig az általunk elküldött nyilatkozat szerint vonja az ekho-t. Ha a magánszemély a tevékenységét eseti,megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján végzi az ekho választásáról az őt meg illető bevétel kifizetése előtt kell mindenképpen nyilatkoznia.
Ha az ekho-t jogosulatlanul vettük igénybe, akkor a bevétel az ekhoalapnak tekintett részének 9,5%-át a kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni és 9%-osekho külön adó fizetése kötelező. A jogosulatlan választás oka esetleg az volt, hogy a bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta úgy a jogosulatlan ekho alap után nem 9, hanem 18% külön adót kell fizetnie.
A kifizető a magánszemélyt terhelő ekho-t levonással állapítja meg, ideértve, ha a kifizetést számla alapján teljesíti. A levont és kifizetett ekho-ról a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad a magánszemély részére.
Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemélybaleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra,egészségügyi szolgáltatásra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Ebben a formában táppénzre nem szerez jogosultságot. Nyugdíjszolgáltatás esetén jövedelemként azonbanaz ekhoalap 61%-át kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15% volt.