Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak?
Kapcsolt vállalkozói státusz értelmezése
Cikkünk célja, hogy megismerjük hazán és a többi Európai uniós tagország kkv szabályozásának sajátosságait. Az adózás, a könyvelés, a könyvvizsgálás, az adótanácsadás, az adó ellenőrzés és a finanszírozás területein.
A kapcsolt státusz megállapításakor a társasági adóról szóló és a Polgári Törvénykönyv alapján, illetve a cégstruktúra figyelembevételével kell meghatározni az egyes cégek közötti kapcsolatokat. A kapcsolt státusz fogalmára mindegyik törvény azonos definíciókat használ.
a) adózó és az a személy, amelyben az adózó –közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
b) adózó és az a személy, amely az adózóban –közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
c) az adózó és más személy, ha 3. személy- közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. Azokat a közeli hozzátartozókat vagy más személyeket, akik többségi befolyással rendelkeznek 3. személynek kell tekinteni.
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, illetve a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az 1)-3) alpontban meghatározott viszonyban áll.
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy az adózóval az 1)-3) alpontban meghatározott viszonyban áll.
Többségi befolyásnak minősül a Ptk. alapján minden olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha e jogosultságok közvetett módon biztosítottak.
A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Példa 1
"B" vállalkozás tulajdonosa 100% -ban az "A" vállalkozás, "C" vállalkozásban 40 %-os tulajdonos "B" vállalkozás. "D" -ben a "B" 60%-os tulajdonnal bír.
„A” és „B” illetve „B” és „C” vállalkozások kapcsoltak, mert 50%-ot meghaladó a részesedés, ugyanakkor „B” és „C” nem, mivel nem felelnek meg a követelményeknek.
„A” és „D” is kapcsolt, mert ha összeszorozzuk az 1-et a 0,6-tal az még mindig 0,5 feletti értéket kapunk.
Példa 2
"B" vállalkozás tulajdonosa 100% -ban az "A" vállalkozás, "C" vállalkozásban 40 %-os tulajdonos "B" vállalkozás. "D" -ben a "B" 60%-os tulajdonnal bír. "A" tulajdonosa 2 magánszemély.
„A” vállalkozásnak van két magánszemély tulajdonosa, akik tulajdon jog részesedése a következőképen oszlik meg:
a) esetben 50-50%
b) esetben 55-45%
c) esetben 55-45% arányú a második magánszemély javára
Alapesetben nem nézzük, hogy a két magánszemély közeli hozzátartozó-e.
„A” és „B”, valamint az „A” és „D” kapcsolt vállalkozás. Míg az „A” és „C” esetében megállapítható a kapcsolt státusz. A „B” és „D” 60 %-a miatt kapcsolt.
Példa 3
"A" tulajdonosa 2 magánszemély 95% és 5%-os arányban, "A" vállalkozásnak pontosan 48%-os részesedéssel bír "B", "C", "D", "E" vállalkozásban.
Egy magánszemély 95%-ban birtokol egy vállalkozást, melyben egy másik személy 5%-os tulajdon hányaddal rendelkezik. Ezen esetben a vállalkozás úgy birtokol különböző cégeket, hogy 47-47%-os tulajdoni résszel rendelkeznek a magánszemélyek.
A 2. magánszemély, aki 5%-os tulajdon résszel rendelkezik az „A” cégben, míg az édesapja az „E” cég tulajdonosa. A „B” „C” „D” cégek rendelkeznek 48-48%-kal és 52-52%-ban az „A” a tulajdonos bennük.
A szempontjából kapcsoltak lesznek ezek a vállalkozások, mert 52% arányban tulajdon része van mindegyikben.
A „B” „C” „D” és „E” tagok szempontjából az „A” folytatott ügylet nem minősül kapcsoltnak, mivel a tulajdoni hányad nem éri el az 50%-ot.
Megeshet, hogy az egyik cég szemszögéből vizsgálva az adott ügylet folytán dokumentációs kötelezettségek keletkeznek. Míg a másik cég szemszögéből azonban nem minősül kapcsolt ügyletnek, mivel nem éri el azt a bizonyos 50%-ot.
Nem magától értetődő, hogy ha az „A” és „B” esetében „A”-nak transzeferár-kötelezettsége és dokumentációs kötelezettsége is van, akkor „B”-nek feltétlenül keletkezik.