Komoly szigorítások a Pénzmosási törvényben

Az idén június 26-án életbe lépett új Pénzmosási törvény (Pmt.) és az ehhez kapcsolódó vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosításainak többsége komoly szigorításokat tartalmaz.

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók – ide tartoznak többek között az ingatlanközvetítők, könyvelők, adótanácsadók és a pénzügyi szervezetek – szeptember végéig kaptak időt a pénzmosás megelőzését biztosító belső szabályzatuk módosítására, amelyről írásban tájékoztatniuk is kellett a felügyeletet ellátó szervet.

A módosítások értelmében – többek között – az alábbi változásokra számíthatnak a törvény hatálya alá eső szolgáltatók:

I. Növekvő adminisztráció az ügyfél-átvilágítási kötelezettség terén

  • Visszakereshetővé kell tenni az ügyfél-azonosítást és a személyazonosító okmányokat mostantól kötelező lemásolni;
  • módosul az ügyfél tényleges tulajdonosának ellenőrzésére vonatkozó szabályozás; mostantól tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy is, aki tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol az ügyfélnél;
  • az ügyfél-átvilágításnál megjelenik a kockázatelemzés; az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítást ügyfélkockázati, földrajzi kockázati, és termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázati tényezők alapján kell elvégezni;
  • öt évente felül kell vizsgálni az ügyfélre vonatkozó adatokat kockázatérzékenységi alapon;
  • az új szabályozás a szolgáltató felelősségének megtartásával lehetővé teszi bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás elfogadását.

II. Ügyfélmonitoring

Az új szabályozás folyamatos monitoring tevékenységet ír elő az ügyfél-átvilágítás során beszerzett adatok vonatkozásában.

III. Tényleges tulajdonosi nyilvántartás

A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat a szolgáltató köteles továbbítani a jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, illetve a szolgáltató is igényelhet adatokat a központi tulajdonosi nyilvántartásból az ügyfél-átvilágítás végrehajtása céljából.

IV. Szigorodó szankciók

  • Rendkívüli mértékben emelkedett a szolgáltatókra kivethető bírság: pénzügyi szolgáltatók esetében 500 millió forintról az éves bevétel 10 százalékáig, de maximum 2 milliárd forintig; míg könyvviteli vagy adótanácsadási feladatot végzők esetében a korábbi 20 millió forintról 400 millió forintra emelkedett a bírság mértéke.
  • Emellett jogsértés esetén a felügyeleti szerv a pénzügyi szolgáltatók esetében – annak megszüntetéséig – a tevékenység folytatásához az engedélyt felfüggeszti, míg a könyvviteli, adótanácsadási szolgáltatást végzők esetében a felügyeleti szerv kezdeményezi a nyilvántartásból való törlést.

A már meglévő ügyfélállomány átvilágítására két év türelmi időt kaptak a szolgáltatók, azaz 2019. június 26-ig el kell végezniük a nem kis feladatot jelentő új szabályozás szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettséget.

Az új pénzmosási törvény rendelkezéseinek alkalmazása azonban a még mindig hiányos jogi részletszabályozás, a felügyeleti szervek hiányzó útmutatói, valamint a kapcsolódó informatikai háttérrendszer hiánya miatt nem könnyű feladat, így érdemes figyelemmel követni az érintett felügyeleti szervek, valamint a Pénzmosás Elleni Iroda honlapját.

Previous
Previous

Társadalombiztosítás az EGT tagállamaiban

Next
Next

Költégelszámolás ingatlan bérbeadásakor magányszemélyeknél