Új adóigazgatás - az adózói jogok korlátozása

Hamarosan megszavazza az Országgyűlés az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló új törvényeket, melyeknél az új bizonyítékra való hivatkozás tilalmára különösen fontos odafigyelni, ez ugyanis korlátozhatja az adózói jogokat.

Mit jelent pontosan az új bizonyíték?

A kérelemre induló jogorvoslati eljárások közül a törvénytervezet elsőként a fellebbezési eljárást említi, melyre vonatkozóan kiköti, hogy a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat a döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni a döntést hozó adóhatóságnál – a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtása esetén is.

A fellebbezés során kizárólag olyan új tényre vagy bizonyítékra lehet hivatkozni, melyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt nem volt tudomása. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést, illetve azt, hogy milyen megállapítással, illetve milyen körülménnyel összefüggésben hívja fel az adózót a bizonyítékok előterjesztésére.

Az új bizonyítékokkal kapcsolatban számos kérdés felmerülhet, melyekhez szorosan kapcsolódik a teljességi nyilatkozat intézménye – erről a törvénytervezet az alábbiakat tartalmazza:

  • Az állami adó- és vámhatóság az adóellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy nyilatkozzon az adóalap megállapításához szükséges iratok, bizonyítékok állami adó- és vámhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásának teljeskörűségéről.

  • Az adózónak ezt a felhívást követő 15 napon belül kell elküldenie a hatóság felé.
     
  • Ez a határidő kérelemre egyszeri alkalommal és maximum további 15 nappal meghosszabbítható.
     
  • Az adózó a nyilatkozattételt –részben vagy egészben – megtagadhatja. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.

Ugyan a fellebbezéshez való jog az adózót megillető jogok egyike, mégis bizonyos esetekben az erről való lemondás elősegítheti, hogy a vállalkozás korábban jusson hozzá az őt megillető adó-visszaigényléshez, adó-visszatérítéshez. Így a fellebbezésről való lemondást érdemes megfontolni, de sosem szabad elhamarkodottan dönteni!

Previous
Previous

Az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalók – Megbízható és kockázatos minősítés

Next
Next

Elindult a KOBAK tesztüzeme