Az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalók – Megbízható és kockázatos minősítés

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 2016. január 1-jétől vezette be az adózói minősítést, melynek értelmében a NAV negyedévente megvizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adózók megfelelnek-e megbízható, illetve a kockázatos adozókra vonatkozó feltételeknek. A vizsgálat alapján az adózók megbízható vagy kockázatos minősítést kapnak.

Milyen előnyöket jelent a megbízható minősítés?

A megbízhatóság jogkövetkezményeinek a célja kedvezmények nyújtása azoknak, akik adókötelezettségeiket határidőben teljesítették, és nem állnak vagy álltak olyan eljárás alatt, amely veszélyeztetheti az Art. vagy az anyagi adójogszabályok szerinti kötelezettségeik teljesítését. A megbízhatósághoz kapcsolódó előnyök:

• A NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül és nem akadályozza az ellenőrzést.
   
• Mulasztási bírság alkalmazása helyett a megbízható adózó csak felhívást kap az elmulasztott adókötelezettség teljesítésére és a NAV csak a kötelezettség teljesítésére való felhívás eredménytelensége esetén szab ki mulasztási bírságot.
   
• Csökkentett mulasztási bírság: Amennyiben az adózó a jogszabálysértés feltárásának időpontjában megbízható adózónak minősült a kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerinti bírságtételek 50 %-a.
   
• Csökkentett adóbírság: Amennyiben az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az adóbírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 %-a, azaz az adóhiány 25 %-a, az általános 50 %-os mérték helyett.
   
• Automatikus fizetési könnyítés biztosítása: A megbízható adózók részére nyitva áll az a lehetőség, hogyha a kérelmező nettó módon számított adótartozása nem haladja meg a 1,5 millió forintot, a tartozásra évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést kérjen, feltéve, hogy a tartozás 2017. január 1-jét követően keletkezett és a részleteket időben befizetik (a részletek befizetésének elmaradása esetén ugyanis a kedvezmény érvényét veszti). A megbízható adózó részletfizetés mellett vagy helyett fizetési halasztást is kérhet.
   
• Kiutalási határidők csökkenése: A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki, míg az egyéb formában működő megbízható adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót 45 napon belül.

Milyen hátrányokkal jár a kockázatos minősítés?

A kockázatosság jogkövetkezményinek célja, hogy a NAV fokozott figyelemmel kísérhesse az e körbe tartozó ügyfeleket, illetve, hogy a hibák, mulasztások kiküszöbölésére felhívja az ügyfelek figyelmét. A kockázatosság miatti hátrányok:

• Hosszabb kiutalási határidő: Kockázatos adózó esetén az általános forgalmi adó kiutalásának határideje 75 nap és nem alkalmazhatók az áfa kiutalására az Art. 37. § (4a) bekezdésében foglalt kedvezőbb határidők.
   
• Hosszabb ellenőrzési határidő: Kockázatos adózók esetén az általános ellenőrzési határidők 60 nappal meghosszabbodnak (amennyiben az ellenőrzés alá vont időszak egy részében vagy egésézben vagy az ellenőrzés ideje alatt végig vagy csak egy részében kockázatos adózónak minősül).
   
• Emelt összegű késedelmi pótlék: Amennyiben az adózó kockázatosnak minősül a késedelmi pótlék megállapítása időpontjában, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része.
• A késedelmi pótlék megállapításának rögzített kezdő időpontja: A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó esetén nincs lehetőség a késedelmi pótlék összegének méltányossági alapú mérséklésére.
   
• Adóbírsággal és mulasztási bírsággal kapcsolatos jogkövetkezmények: Amennyiben az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának időpontjában kockázatos adózónak minősült, az adóbírság és mulasztási bírság kiszabása nem mellőzhető.

A kiszabható adó- és mulasztási bírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának az 50 %-a, azaz

• mulasztási bírság esetén a nem magánszemély adózóra vonatkozó alsó határ 250.000 Ft,
• adóbírság esetén az általános 50 %-os mértéket alapul véve 25 %.

Amennyiben az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának időpontjában kockázatos adózónak minősült, a kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

Az eltérő minősítések „ütközése” a bírság kiszabásakor (Art. 6/M. §)

Ha az Art. 6/C. § (2)-(4) bekezdése és a 6/I. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni, azaz ilyen esetben az ügyfelekre az általános bírságszabályokat kell alkalmazni.