A KATA, mint népszerű adózási forma

Az egyéni vállalkozóknak és betéti társaságoknak kedvelt adózási módja az ún. KATA, hiszen minimális adóteher mellett, viszonylag nagy jövedelmet lehetett kivenni, mindemellett kevés adminisztrációval járt.

A jó hír az, hogy 2017. januárjától már évi 12 milliós árbevételig választható ez a fajta tételes adózás.

Összehasonlítva a tételes adózást mást hagyományos társasági adót fizető céggekkel, a KATA-t a tételes adón kívül nem sújtja plusz terhek, míg a hagyományosan fizető „társaik” a nyereségből az adón túl fizetnek járulékokat, osztalékadót valamint egészségügyi hozzájárulást is, és könyvelésük, adminisztrációjuk is jóval összetettebb.

A bevételi határ évi 6 millió forintról 12 millióra nőtt, melynek következtében nagyobb árbevételű cégek is választhatják a KATÁ-t ez évtől.

A 12 milliós éves bevételi határ túllépése esetén is csak 40 százalékos adót köteles fizetni a magánszemély az államnak, egyébiránt az eddigiekhez hasonló módon a KATA tételes adója főállású adózó esetén marad havi 50 ezer forint, részmunkaidő esetén havi 25 ezer forint. Emellett már csak az évente egyszer esedékes iparűzési adót szükséges befizetni, melynek összegét az határozza meg, hogy évi 3 millió forintnál nagyobb bevételre számít-e a vállalkozás- ez esetben a tételes adóalap szerinti adózást választhatják az adózók- de ezt előre be kell jelenteni az önkormányzatnak.

Számottevő változás 2017. évtől az is, hogy ezentúl nem csak a főállású adózókra vonatkozik az, hogy táppénz ideje alatt nem szükséges megfizetni a teljes – 50 ezer forint értékű – adót, hanem a részmunkaidős Katásokra is kiterjesztették,hogy amíg keresőképtelenek, addig nem terheli őket az adó.

Apró változás még, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állóak nem minősülnek főállású kisadózó vállalkozóknak, tehát ha Katás egyéni vállalkozók, nekik is csak 25 ezer forint adót szükséges fizetniük.

Mint az köztudott, a Katás adózás alatt nincs mód a költségek elszámolására, tehát azon vállalkozások, akik fejlesztési célra, vagy költségfedezetre támogatást kaptak nem jártak jól, mert nem csökkenthették ugyan a támogatás összegével az adóalapjukat, de a támogatás bevételként meg kellett adózniuk. Most ezt úgy oldották fel, hogy a kapott támogatás már nem minősül bevételnek a Katás adózó számára, ezen támogatás a 2014. január 1-jéig visszamenőleg alkalmazható.

2016. december 31-éig a Kata adómentes értékhatára és az általános forgalmi adó alanyi mentes értékhatára is 6-6 millió forint volt.

2017. január 1-jétől a a Kata adómentes értékhatára ugyan 12 millió forint lesz, de az áfa alanyi adómentesség határa mindössze 8 millió forint, ami annyit tesz, hogy a magasabb bevételű Katásoknak áfa nyilvántartást is kell vezetniük, hiszen áfa alanyok lesznek.

A rendkívül kedvező feltételekkel rendelkező Katás adózásnak is van kevésbé pozitív oldala.

A 25 ezer forintot fizető részmunkaidős Katások nem biztosítottak – ez nem jelent feltétlenül hátrányt, hiszen ez adóalapba esők vagy azért tartoznak ide, mert máshol van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk, vagy azért mert már nyugdíjasok – így biztosítva vannak; viszont az 50 ezer forint Katát fizetők csak a Kata alatt biztosítottak. TB jogosultságot ez utóbbi csoportba tartozók havi 81. 300 Ft bevétel alapján szereznek, mely összeg alacsonyabb, mint az aktuális minimálbér, ennek megfelelően egy Katás munkaévük mindössze 8 hónapnak felel meg; valamint ha a minimálbér emelkedik akkor ez az időtartam még rövidebbre csökken. Ennek megoldására találták ki ez évtől azt, hogy a Katás vállalkozó választhatja azt is, hogy havi 50 ezer forint helyett 75 ezer forint tételes adót fizet az államnak, így a bevételi alapja már 136.250 Ft lesz.

Így a nyugdíj előtt állóaknak érdemes erre odafigyelniük, hogy mikor és mennyi időre éri meg a Katás vállalkozási formát választaniuk, hiszen a munkaévek így jobban kitolódnak.