Egyszerűsített foglalkoztatás szabályai
Az egyszerűsített foglalkoztatási formák időszaka közeledik, mely a munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt előnyökkel járhat, de elsősorban a munkáltatóknak, hiszen egyszerűbb munkajogi, adójogi, bejelentési szabályokkal bír, célja az időszakos munkaerő rugalmas kezelése.
Két típusú egyszerűsített foglalkoztatási forma van, az egyik az alkalmi munka, másik az ún. idénymunka.
E kettő közül az alkalmi munka a kötetlenebb, ugyanis bármikor létrehozható rövidebb időszakokra szóló vagy megszakításokkal létrejövő munkavégzési idővel, tehát a munkáltató és munkavállaló között összesen maximum 5 egymást követő naptári napra szólhat, egy hónapon belül maximum 15 naptári napig terjedően, egy éven belül pedig maximum 90 naptári napig létesíthető.
Ezzel szemben az ún. idénymunka egy éven belül nem lépheti túl a 120 napot, valamint az év egy szakaszához vagy időpontjához kapcsolódóan hozható létre a munkavégzéstől függetlenül. A munkaviszony előre meghatározott időre kell, hogy szóljon.
Lehetőség van e két foglalkoztatási forma kombinációjára is, ez esetben az évi 120 napos foglalkoztatási időkorlát kerül érvénybe.
Az alkalmi munkára alkalmazható munkavállalók létszáma eltérő lehet, melyet a Munka Törvénykönyve szabályoz.
Amennyiben a munkáltató és munkavállaló között munkaviszony áll fenn az alkalmi munkára irányuló szerződéskötés időpontjában, akkor ez utóbbi érvénytelennek bizonyul; valamint közszolgálati feladatok végzésére sem létrehozható ez az egyszerűsített foglalkoztatási forma.
A munkabér megállapítása a szerződő felektől függ, a bérminimum legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a kell, hogy legyen, felső határ kizárólag a filmipari statisztikai munkára vonatkozóan van megadva, melynek értéke nem haladhatja meg a napi nettó 12.000 Ft-ot.
A munkáltató szempontjából az alkalmi munkára vonatkozó kifizetett munkabérek nem minősíthetőek a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, sem fejlesztési ráfordításnak, elszámolásukra eltérő szabályok vonatkoznak.
A munkáltató által fizetendő közteher idénymunkás foglalkoztatása esetén napi 500 forint, alkalmi munkavállaló után napi 1000 Ft.
A Munkáltatót azonban nem terheli a társadalombiztosítási járulék, a szakképzési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az adóelőleg-levonási kötelezettség sem, a munkavállalót pedig a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Amennyiben a munkáltató nem az előírásnak megfelelő ideig vagy munkabér mellett alkalmaz egyszerű foglalkoztatási szerződéssel munkavállalót, úgy ezek az előző pontban sorolt mentességek módosulnak a tényleges munkavégzés szerint.
Természetes személynek amennyiben nem haladja meg e foglalkoztatásból származó jövedelme az aktuális év minimálbérének garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát, illetve nem lépte túl az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak maximális számát akkor nem szükséges bevallást készítenie ezen jövedelméről. Ha pedig túllépi ezen összegkeretet éves szinten, akkor a megállapított értéken túl szerzett jövedelemről szükséges elkészíteni a bevallást.
A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez.
Végezetül pedig a munkáltatónak kötelezettsége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, valamint meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló fizikailag és egészségügyileg alkalmas állapotban van-e a munka elvégzésére.