Szabadság kiadásról a munkáltatónak van joga dönteni, és nem a munkavállalónak

A szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

Az évi szabadságokat a munkaadó feladata kiadni, a munkavállaló évi 7 nap kivételéről dönthet és megmaradt szabadságát is csak kivételes esetben viheti át a következő évre. Fontos, hogy a munkáltató a törvény által meghatározott kivételes esetekben akár meg is szakitathatja a szabadságát.A munkahelynek kell nyilvántartania a szabadság kiadásával kapcsolatos adatokat is, hiszen ezeket bármikor számon kérhetik egy munkaügyi ellenőrzés során.

A szabadság kiadásának időpontjáról a munkáltató dönt, előtte azonban meg kell hallgatnia a dolgozót is és 15 nappal korábban tájékoztatni kell a szabadság időpontjáról. A munkavállalónak is vannak azért jogai; 7 nap szabadsággal ő rendelkezik, legfeljebb 2 részletben kell szabadságra mennie ebben a 7 napban.

A szabadságot főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. A 14 napba nemcsak a szabadság napjai, hanem a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és a szabadnap is beleszámít. A felek egyébként külön megállapodással ettől eltérhetnek, kérdéses lehet, hogy a dolgozók valóban szabad akaratukból mondanak le a két hetes pihenésről.

·         Október 1. után kezdődő munkaviszonynál a szabadságot a következő év március 31-ig lehet figyelembe venni
 

• A munkavállaló részéről felmerülő rendkívüli esetben, mint például a szülési szabadság, ilyenkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell a szabadságot kiadni
   

·       Maximum 5 szabadság nyúlhat át az új évbe.
 

·       Az életkor szerinti pótszabadság a következő évben is kiadható.
 

·       Kollektív szerződés rendelkezése alapján.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén" a szabadság a már egyeztetett időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Ilyenkor meg kell térítenie dolgozójának az időpont módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült költségeit. A visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A szabadságot pénzben nem lehet megváltani. Az egyetlen kivétel, ha a munkaviszony megszűnésekor a még időarányosan járó szabadságot a munkaadó kifizeti.

A frissen elbocsátott dolgozó bármikor szabadságra mehet.