Hatályba lépett a kötelező országonkénti jelentés
Május 15-én lépett hatályba a kötelező országonkénti jelentés (CbC) Magyarországon, mely célja az agresszív adótervezés és adóstruktúrák visszaszorítása.
A CbC lényege, hogy a több országban működő és adózó cégek főbb pénzügyi és operációs adatainak bevallását kötelezővé téve átláthatóvá tegye azok működését az egyes államok adóhatóságai számára. A CbC ugyan lehetőséget nyújt az adókockázatok felmérésére és értékelésére, azonban az adóhatósági megállapítás nem alapozható kizárólag az országonkénti jelentésre. A NAV a CbC-ben foglalt adatokat az adózó adóellenőrzésre történő kiválasztása és vizsgálata során viszont felhasználhatja.
Milyen esetekben kell a magyar csoport-tagnak jelentést tennie?
A magyar csoport-tagnak elsősorban abban az esetben kell CbC jelentést benyújtania, ha végső anyavállalatnak minősül, de olyan esetekben is kötelezhető a jelentés benyújtására, amikor ugyan nem minősül anyavállalatnak, de:
- a végső anyavállalat olyan országban van, ahol nincs CbC jelentési kötelezettség,
- a végső anyavállalat valamilyen rendszerhiba miatt nem képes benyújtani a jelentést,
- az anyavállalat országának nincs olyan hatályos információcsere-egyezménye Magyarországgal, mely kiterjedne az országonkénti jelentésre – mint például Magyarország-USA esetében
Mi a teendő az USA-beli végső anyavállalat esetében?
Mivel a nem EU-s adóügyi illetőségű, azaz harmadik országbeli anyavállalatok esetében az adott országban van ugyan jelentéstételi kötelezettség, de nincs olyan hatályban lévő információcsere-egyezmény, mely kiterjedne a CbC jelentésre, felmerül a magyar csoport-tag CbC jeletnésbenyújtási kötelezettsége. Ebben az esetben ugyanis hiába nyújt be az USA-beli anyavállalat CbC jelentést az USA-ban, ezt a magyar adóhatás nem kapja meg. Ugyan folyamatban van egy törvényjavaslat, mely jelenleg 32 nem EU-s országgal az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális egyezményt szorgalmazná, ezen országok között az USA egyelőre nem szerepel.
A fenti esetben a magyar csoport-tag abban az esetben mentesülhet benyújtási kötelezettsége alól, ha az USA illetőségű végső anyavállalat egy EU tagállambeli csoport-tagot jelöl ki a jelentés benyújtására. Ennek hiányában a magyar vállalatnak kell a jelentést benyújtania egészen addig, amíg az USA nem csatlakozik a CbC jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális egyezményhez.
Milyen adatokat kell bejelenteni a NAV felé?
Az első pénzügyi év, melyről a jelentést be kell nyújtani, a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti év. Az adatjelentési kötelezettség minden olyan cégre kiterjed, melynek az előző évi konszolidált bevétele legalább 750 millió EUR. A magyar csoport-tagnak adott pénzügyi év utolsó napjáig (kivétel az első év, amikor a határidő az adott pénzügy év utolsó napját követő 12 hónap) a NAV-hoz az alábbi adatokat kell bejelentenie:
- nevét, székhelyét és adóazonosító számát,
- a CbC jelentéssel érintett pénzügyi év utolsó napját,
- illetve azt, hogy:
o CbC jelentés benyújtására kötelezett (mint végső anyavállalat, anyavállalatnak kijelölt szervezet, vagy önállóan jelentésre kötelezett) vagy
o CbC jelentés benyújtására nem köteles (ebben az esetben meg kell jelölnie azt a csoport-tagot és annak adóügyi illetőségét, amely a csoport nevében a CbC jelentést benyújtja majd.)
A magyar társaságok jelentős részének 2017. december 31-ig már bejelentés kell tennie a CbC jelentéssel kapcsolatban a NAV felé a 2016-os üzleti évvel kapcsolatban. A felmerült adatváltozást minden esetben 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak.
Adatszolgáltatási határidők:
A magyar társaság:
Honnan származnak az adatok a jelentéshez:
CbC jelentés benyújtásának határideje
(naptári éves pénzügyi év)
Végső anyavállalat - 2017. december 31.
a magyar anyavállalat gyűjti össze
Kijelölt anyavállalat - 2017. december 31.
a magyar anyavállalatnak kijelölt társaság kikéri a külföldi anyavállalattól
önállóan jelentésre kötelezett - 2018. december 31.
a magyar csoport-tag kikéri a külföldi anyavállalattól