Megújul az adózás rendjéről szóló törvény

Szinte biztos, hogy 2018. elejétől változik az adóigazgatás eljárási rendje – az 1991 óta létező és azóta többször átalakított és kiegészített rend modernizálásának és egyszerűsítésének már itt volt az ideje.

A cél az adóigazgatási eljárás egyszerűsítése lenne, előreláthatóan azonban ez sajnos nem minden ponton fog megvalósulni. Az egyszerűsítést segíti, hogy az elképzelések szerint a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni, az adóigazgatás általános eljárási szabályai viszont két törvényben fognak megjelenni, így az egységes kódex koncepciója nem tud megvalósulni;

• az Adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek,
• míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi.

Az általános problémán túl a helyzetet tovább nehezíti, hogy a két törvény egymáshoz való viszonya még rendezetlen és jelenleg nem lehet eldönteni, hogy jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály

2018. elejétől a közigazgatási végrehajtás egész rendszere átalakul: a NAV mint általános végrehajtási szerv fog a továbbiakban működni, a közigazgatási végrehajtásra vonatkozó, átfogó szabályozást pedig külön törvény fogja tartalmazni.

A vállalkozások életében az adózást érintő új szabályozások nem hoznak jelentős változást, viszont az adóztatásukban annál inkább – mind pozitív, mind negatív értelemben. Néhány példa a pozitív változásokra:

• az ellenőrzésre nyitva álló abszolút határidőket 365 napra csökkentik,
• a kezdő vállalkozások 6 hónapig tartó mentorálásban részesülnek, amikor az adóhatóság személyes kapcsolatfelvételen keresztül adja majd meg azt a támogatást, amely az önkéntes jogkövetés kialakulását segítheti
• megszűnik az adóhatósági felügyeleti eljárás,
• eltörlik az adószám-felfüggesztés alkalmazását
• és megszüntetik az adózást érintő jogsértéseknél a mulasztási bírság szankcióját.

Sok szabályozás azonban a jelenlegi helyzethez képest hátrányosan fogja érinteni a válllakozásokat:

• Bevezetésre kerül az észrevételezési határidő jogvesztő jellege, azaz az észrevétel határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén már csak a határozat elleni fellebbezésben lehet kifogást emelni az adóhatóság megállapításaival szemben. Ezt a körülményt enyhíti, hogy ezzel egyidejűleg az észrevételezésre rendelkezésre álló idő 15-ről 30 napra emelkedik.  
• Fellebezéseknél olyan új tényre, bizonyítékra már nem lehet majd hivatkozni, amely ismert volt és korábban is a vállalkozás rendelkezésére állt (előre láthatóan azonban ez csak azokra az új tényekre, bizonyítékokra fog vonatkozni, amelyeknek a közlésére, illetve átadására az adóhatóság korábban felhívta a vállalkozás figyelmét).
• A felügyeleti intézkedések terén fontos változás, hogy míg a mostani szabályok szerint elévülési időn belül bármikor benyújtható felügyeleti intézkedési kérelem az adóhatósághoz, addig a jövőben csak a jogerős határozattól számított egy éven belül lesz erre mód, és csak egy alkalommal.