Szabadság meghatározása csed és gyed után

Hogyan állapítsuk meg a csed, gyed utáni szabadságot – és mi a teendő, ha ikergyermekekről van szó és a szülés előtt az anya már táppénzen volt?

Ikergyermekek esetén a munkatörvénykönyve (Mt.) két ponton ad kedvezményt:

• a szoptató anya mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptatás első hat hónapjában ikergyermekek esetén naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta két órára.
• Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig hét munkanap pótszabadságot biztosít.

Az anya egybefüggő 24 hét (azaz 168 nap) szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet mindenképpen köteles igénybe venni. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdés 1a) pontja szerint a szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

Az Mt. 127.§ (3) bekezdése szerint a szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Ez azt jelenti, ha a gyermek 2015. 09. 15. napján született (pontosabban, ha ez volt kitűzve a szülés várható napjaként), abban az esetben a szülési szabadság legkorábbi kezdési időpontja 2015. 08. 18. napja lehet (plusz-mínusz néhány nap eltéréssel, hiszen várható napra hivatkozik a törvény). Ugyanakkor mivel az Mt.-ben szerepel az eltérő megállapodás lehetősége, akár július 22. napjától is kiadható volt a szülési szabadság, ha ebben állapodtak meg a munkavállalóval.

Azonban ha a kismama a szülési szabadság megkezdésekor táppénzen volt, akkor ebben az esetben nem kaphatott egyidejűleg csedet is. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, azaz az egybefüggő 168 nap arra az időtartam szól, amikor csedet kapott a kismama, és az ezt követő naptól indul a fizetés nélküli szabadság.