Az új adózás rendjéről szóló törvények – “ügyfélbarát” koncepció

2018-tól az adóigazgatás rendje megújult, melynek célja az adózók segítése kötelezettségeik teljesítésében. Ennek érdekében ez év elejétől az egységes szabályozás helyett több törvény rögzíti az adózók és az adóhátoságok jogait és kötelezettségeit adózási kérdésekben.

Az adóigazgatási rendtartásról (2017. évi CLI.) és az új adózás rendjéről (2017. évi CL.) szóló törvények amellett, hogy ügyelnek arra, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne csorbuljanak, az alábbi célokat hivatottak szolgálni:

• rövid, közérthető és átlátható szabályozási környezet megteremtését; 
• az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítését;
• a kötelezettségek teljesítésében az önkéntes jogkövetés intézményesített támogatását;
• realis időn belül lezárható eljárások kialakítását az eljárási határidők és a jogorvoslati rend felülvizsgálatának alkalmazásával;
• az adózókkal való személyes kapcsolatfelvétel minimalizálását az adóhatóság rendelkezésére álló  információk és adatok hatékonyabb felhasználásával;
• az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését.

2018-tól az alábbi törvények és szabályok segítik az adózók tájékozódását: 

• Az adóigazgatási rendtartás (Air.), mely általános eljárási szabályokat tartalmaz;
• az adózás rendjéről szóló törvény (Art.), mely az egyes adókötelezettségekre vonatkozó adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat tartalmazza (míg bizonyos részletszabályok az adott jogterület anyagi jogszabályába kerülnek át az Art-ból);
• Végrehajtási szabályok és számos, korábban törvényi szinten rögzített adóigazgatási szabály, melyek mostantól alacsonyabb, rendeleti szintű szabályozást kapnak.

Az adóhatósági eljárást az alábbi fő változások jellemzik:

• Összhangban az ügyintézésről szóló törvénnyel ezek az új törvényi rendelkezések is teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét;
• könnyebbé vált az adózók számára a képviselő/meghatalmazott általi eljárás;
• egyszerűsödött az ellenőrzési struktúra;
• a jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság nagyobb ellenőrzési jogot kapott;
• az adóhatóság az adóellenőrzés során az adózó adómegállapítási, -bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként is vizsgálhatja;
• változnak az ellenőrzési határidők: az alap ellenőrzési határidők változatlanok maradnak, azonban pozitív változás az objektív ellenőrzési határidő bevezetése, amely maximum 365 napban rögzíti az adóellenőrzés időtartamát, így megszüntetve minden határidő nyugvási okot.

A vállalkozások számára hátrányt jelentő változások:

• az észrevételezési határidő jogvesztő jellegének bevezetése, mely leginkább  a bírságok, késedelmi pótlékok kiszabásakor bírhat nagy jelentőséggel (az észrevételezésre rendelkezésre álló idő azonban 15-ről 30 napra emelkedik);
• az adóhatóság határozatai, végzései ellen való fellebbezésben az új törvény alapján nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, de azt nem terjesztette elő;
• bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés elleni fellebbezés felülvizsgálatánál;
• a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetősége mind tárgyában, mind idejében szűkül. Ráadásul csak egy alkalommal, a végleges döntéstől számított egy éven belül nyújtható be.

A NAV az alábbi új szolgáltatásokkal próbálja meg segíteni a vállalkozásokat:

• A kezdő vállalkozások támogatása, mely lényegében egy 6 hónapos mentorálási, támogatási időszakot jelent;
• a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítása;
• a NAV honlapján az egyes adózói minősítések lekérdezésének céljából elérhetővé tett adatbázis.

A vállalkozások számára kedvező változások:

• Megszűnik az adóhatósági felügyeleti eljárás és az adószám-felfüggesztésének alkalmazása;
• a jövőben a NAV nem írna elő 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot (melynek mértéke megmaradt a korábbi jegybanki alapkmata kétszerese);
• a bevétel eltitkolásával, bizonylatok meghamísitásával összefüggő adóbírság maximális mértéke 200 százalék marad, azonban mostantól a hamis bizonylatot felhasználó adózó is 200 százalékos bírsággal lesz sújtható;
• bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye, melynek értelmében, amennyiben az érintett adózó lemond jogorvoslati jogáról és nem fellebbez a NAV határozatával szemben, akkor a kiszabott bírság 50 százalékát kell megfizetnie;
• az (adó)kötelezettségek megszegése, elmulasztása esetén kivetett mulasztási bírság kiszabása bizonyos mulasztások esetén mosantól nem lesz automatikus, annak alkalmazását kétlépcsős felhívás előzi meg;
• egyszerűsödik a mulasztási bírság szabályozása és megszűnik néhány bírságtényállás (pl.: a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés).