A ruhapénz, mint juttatási forma jogi keretei

A munkáltatók bérezési rendszerébe a munkavállalók öltözködésének támogatása a kötelező egyenruhától a munkavédelmi öltözeten át a karácsonyra adott ruházati utalványig sokféle formát ölthet. De mik ennek a juttatási formának a jogi keretei?

A ruházat biztosítása két esetbe kötelező a Munka Törvénykönyve szerint:

• Az egyik ilyen eset amikor a munkavédelmi szabályok miatt kötelező valamelyik speciális öltözet viselése a munkahelyen;
• a másik eset, ha ugyan nem egészségvédelmi szerepe van a ruházatnak, de az a munkáltató előírása alapján a munkavégzéshez szükséges (pl. a szállodai londiner egyenruhája).

A munkavállaló öltözködésének külön támogatása, azaz e juttatás leválasztása a munkabérről elsősorban adózási szempontból érdekes:

Mivel az SZJA hatályos szabályai szerint a ruhapénz – külön ilyen jellegű béren kívüli juttatás hiányában – béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások kategóriájába sorolható (amennyiben a ruházati terméket ingyenesen, vagy kedvezményesen kapják a munkavállalók, a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől függetlenül).

Mivel bizonyos esetekben a munkavállaló számára biztosított ruházat szükséges a munkavégzéshez, ezért a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék adómentes. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az alábbiak tartoznak az adómentesen adható „munkaruházat” fogalmába:

• adómentes a ruházat juttatása, ha azt jogszabály kötelezően írja elő;
• adómentes az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme céljából visel az adott feladat közben (pl. munkavédelmi bakancs, köpeny stb.);
• adómentesen adható az az öltözet is, amelyet a munkavállaló a feladatainak ellátásán kívül hordott (saját) ruházatának megóvása céljából visel;
• adómentesen adható munkaruházat továbbá a közlekedési ágazatban, illetve a posta, a távközlés és a vízügy területén, elsősorban az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévők ruházatára, illetve a kifejezetten jelmezszerű öltözet (pl. színházi jelmezek), és a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata (pl. portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző).

A munkáltató által biztosítandó munkavédelmi ruházat, formaruha vagy egyenruha nem feltétlenül kerül a munkavállaló tulajdonába, sokszor a munkavállaló ennek csak használója, de nem tulajdonosa.