Új adatszolgáltatási törvény – Másik tagállamban történő értékesítést érintő kérdések és a fordított adózásra vonatkozó adatszolgáltatási szabályok

2018. július 1-jétől jelentősen megváltozik az adatszolgáltatás rendszere, amire nem árt előre felkészülni. Az online adatszolgáltatás bevezetésének és az adatokat kezelő rendszer kialakításának célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával. Ezt egészíti ki a NAV szolgáltatásaként az ingyenes online számlázó funkció.

Az új adatszolgáltatási rendszerrel együtt a kötelezően szolgáltatandó adatok köre is kibővül: az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak Áfa törvény szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed.

A könnyebb eligazodás érdekében összegyűjtöttük a másik tagállamban történő értékesítést érintő kérdéseket és a fordított adózásra vonatkozó adatszolgáltatási szabályokat.

1. A másik tagállamba vagy harmadik országba történő értékesítés számlája nem tartalmaz áthárított általános forgalmi adót. Ezekről nem kell majd adatot szolgáltatni? Az összesítő nyilatkozat megmarad?

A másik tagállamba vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni.

2. Mi a teendő abban az esetben, ha másik tagállambeli cég magyar adószámára állítunk ki számlát általános forgalmi adó felszámításával?

Ha a számlában áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, akkor a számla adatit jelenteni kell.

3. A belföldi fordított adózás alá eső ügyletről készült számla adatait értékhatár nélkül jelenteni kell-e?

Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az Áfa tv. 142. §- a alapján fordított adózás alá eső ügyletekre.

4. Amennyiben a számlázó program nem küldi azonnal, online az adatokat, milyen büntetésre számíthat a számlázó program fejlesztője?

A fejlesztő adóhatóság által történő bírságolására az alábbi esetekben kerülhet sor:

  • Az Art. 172. § (1) bekezdés h) pontja alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot;
  • továbbá az Art. 172. § (15) bekezdése értelmében az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ában nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

5. Abban az esetben, ha a számlázó program terméktámogatási időszaka lejár, kötelezheti-e a fejlesztő a felhasználót a frissítések megvásárlására az adatszolgáltatási funkció miatt?

Az adózásra vonatkozó jogszabályok nem adnak és várhatóan nem is fognak lehetőséget adni arra, hogy a program fejlesztője és/vagy értékesítője frissítések megvásárlására kötelezze a számlázó program alkalmazóját.

Previous
Previous

Miért kell felmentvény az ügyvezetőnek?

Next
Next

Új adatszolgáltatási törvény – Általános változások és a számlázó programmal szemben támasztott követelmények