Fontos döntések a telekadóról

A telekadó és az építményadó nem lehet konfiskáló jellegű, vagyis az éves adó nagysága nem közelítheti meg az ingatlan értékét – többek között ezt is kimondja Darák Péternek, a Kúria elnökének a múlt évről szóló országgyűlési beszámolója.

A parlament honlapján megjelent beszámoló egyik része a legfőbb bírói fórum önkormányzati tanácsának a múlt évi tevékenységét elemzi. Ez a tanács jogosult felülvizsgálni az önkormányzatok rendeleteit (ezt korábban az Alkotmánybíróság tette). Ilyen ügy 2017-ben 45 érkezett a tanácshoz és közülük legtöbb (12 darab) a helyi adókkal volt kapcsolatos. Ezek kétharmada pedig a telekadót kifogásolta.

A Kúria az önkormányzati rendeletek esetében csak azok jogszerűségét vizsgálhatja, a célszerűségüket nem. Így például az nem tartozik a hatáskörébe, hogy az önkormányzat az adó mértékének meghatározásakor megfelelően szolgálta-e a természeti erőforrások, vagy az egészséges életmód védelmét.

Az önkormányzatok rendeleteinek felülvizsgálatára jogosult tanács rögzítette, hogy nem áll szemben a helyi adókról szóló törvénnyel a telekadó mértékének a törvényes adómaximum alatti meghatározása, amennyiben:

• az adó mértéke az adott telek tekintetében nem konfiskáló jellegű
• és az érintett önkormányzat kellő indokát adja a helyi sajátosságok figyelembevételének.

A vagyoni típusú adók konfiskáló jellegét csak olyan esetekben lehet megállapítani, amikor az adó éves mértéke megközelíti, vagy meghaladja a vagyontárgy értékét.

További probléma a telekadóval kapcsolatban, hogy az önkormányzat differenciáltan állapítja meg: az üdülő adója például magasabb a lakóházénál. A Kúria szerint azonban nem sérti a telekadó mértékére vonatkozó törvényi szabályokat az az adómérték, amely - az adómaximumot figyelembe véve - úgy került meghatározásra, hogy kellően differenciál a rendelet hatálya alá tartozó adóalanyok és a telkek sajátosságait is figyelembe veszi.

A beszámolóban továbbá az önkormányzati tanács elismeri az önkormányzatoknak a helyi adópolitika kialakítása során fennálló autonómiáját, mely településpolitikájuk részeként lehetővé teszi az ingatlangazdálkodási politikát és az ehhez kapcsolódó helyi adók rendszerének igénybevételét.