Így kell selejtezni az árukészletet

Árukészlet selejtezés - be kell-e jelenteni az adóhivatalnak, és ha igen, milyen formában?

Akárcsak a leltározás esetében, a selejtezés kereteit is meg kell határozni egy selejtezési szabályzatban, mely magában foglalja, hogy

  • ki kezdeményezhet selejtezési eljárást;
  • mik lehetnek a selejtezés okai;
  • kik engedélyzehetik a selejtezést;
  • milyen ügymenet követi az engedély megadását;
  • milyen tagokkal és kinek a vezetésével kell létrehozni a selejtezési bizottságot;
  • mik a selejtezési bizottság speciális feladatai.

A selejtezéshez iratmintákat és jegyzőkönyvet kell készíteni – a jegyzőkönyveket sorszámozni kell és 8 évig meg kell őket őrizni.

A selejtezni kívánt tárgyak/készlet abban az esetben semmisíthető meg, ha a bizottság jóváhagyta annak selejtezését. Ha az adott tárgy/készlet még hasznosítható (például akár hulladékként értékesíthető), akkor ennek megfelelően piaci értéken készletre kell venni.

Mindezek értelmében a selejtezést az adóhatóság felé külön nem kell bejelenteni, azonban egy adóhatósági ellenőrzéskor a fentiek szerint meg kell tudni védeni, illetve bizonyítani kell azt.

Továbbá a gazdasági tevékenység során már használhatatlan, feleslegessé vált eszközök selejtezését nem terheli adófizetési kötelezettség.

Previous
Previous

A duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján tanulmányokat folytató hallgatók juttatásainak adókötelezettségei

Next
Next

Július 1-jétől a papírszámlákat is jelenteni kell