Áfamentes termékértékesítés az EU-n belül - egységes szabályok 2020-tól

2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak az EU tagországban működő cégek, ugyanis a vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan.

Az egyszerűbb adiminsztárciót jelentő adóbejelentkezési kötelezettség alóli mentesség és az áfamentesség alkalmazásának lehetőségét a szabályozás pontosan meghatározott feltételekhez köti (például a termékek áfamentes mozgatásához szükséges információk között szerepel a vevő adószámának, a raktár és a termék adatainak rögzítése, amihez akár informatikai fejlesztéseket is szükségessé tehet.)

2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés abban az esetben is működik, ha a terméket nem a vevő tulajdonában vagy a vevő által bérelt, hanem harmadik fél által – akár az eladó megbízásából – üzemeltetett raktárba tárolják be.

Nyilvántartási kötelezettségek a vevői készlet céljára továbbító eladónak és a készletet fogadó leendő vevőnek (a Tanács (EU) 2018/1912 Végrehajtási rendelete alapján)

Az eladó vevői készlet nyilvántartásában az alábbi információknak kell szerepelniük:

1. Az a tagállam, amelyből a termékeket feladták vagy elfuvarozták, valamint a termékek feladásának vagy fuvarozásának az időpontja;

2. Annak az adóalanynak a héaazonosító száma, akinek a részére a termékeket szánják, amelyet az a tagállam állított ki, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák;

3. Abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák, a raktár üzemeltetőjének héaazonosító száma, annak a raktárnak a címe, ahol a termékeket érkezéskor tárolják, valamint a termékek raktárba való beérkezésének időpontja;

4. A raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége;

5. Vevő helyettesítése esetén az új vevő héaazonosító száma;

6. Az értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a teljesítésének időpontja, továbbá a beszerző héaazonosító száma;

7. Amennyiben a vevői készletre vonatkozó feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint ennek a feltételnek a megnevezése és a feltétel nem teljesítésének időpontja;

8. Termék visszaküldése esetén a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek visszaküldésének időpontja.

2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés a harmadik fél által üzemeltetett raktár esetén is működik, de ebben, a raktárüzemeltető által vezetett nyilvántartásban nem kell szerepeltetni a fenti 3., 5. és 6. pontban felsorolt információkat.

A vásárló vevői készlet nyilvántartásában az alábbi információknak kell szerepelniük:

1. A vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében a termék továbbítását végző adóalany héaazonosító száma;

2. A neki szánt termékek megnevezése és mennyisége;

3. A neki szánt termékek raktárba való beérkezésének időpontja;

4. A részére értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontja;

5. A termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a termékeket az 1. pontban említett adóalany utasítására kitárolják a raktárból;

6. A megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek vagy azokat ellopták, vagy az az időpont, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.

Amennyiben valamely esemény hatására – pl. készlet lehívása, más vevő felé történő értékesítés, vevő helyettesítése, készlet visszaküldése, értékesítés harmadik tagállamba stb. – a készletnyilvántartásban valamelyik adat változik, akkor a nyilvántartás vezetésére kötelezett személy köteles ezt az adatot a nyilvántartásban átvezetni.