Magyar adóellenőrzési gyakorlat - az Európai Bíróság újragondolásra késztet

Az Európai Bíróság kimondta, hogy önmagában annak nincsen akadálya, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálatokban szerzett bizonyítékokra alapozza a megállapításait egy adóellenőrzés során, azt viszont problémásnak ítélte a magyar adóhatósági gyakorlatban, hogy a kapcsolódó vizsgálatok során szerzett bizonyítékokat a maguk teljességében nem mutatják be az érintetteknek.

Mindössze arra szorítkoznak, hogy a felvett jegyzőkönyveket, adott esetben az adóhatósági döntést közlik, azaz az ügyfélnek nincs módja arra, hogy megismerje azokat az iratokat, amelyeken a kapcsolódó vizsgálatban született megállapítások alapulnak.

Az eddigi eljárások során ugyanis az adóhatóság:

• az esetek jelentős részében nem csatolta hozzá az említett bizonyítékokat ahhoz a jegyzőkönyvhöz, amely az ügyféllel szemben az eljárás során született.

• gyakorlata abban sem volt egységes, hogyha maga az adózó kívánta ezeket az iratokat megtekinteni, akkor a részére kiadták-e, és ha igen, akkor milyen körben.

Ugyan ennek az eszköznek az alkalmazása bármilyen adónemben előfordulhat, az áfa esetében jellemzőek leginkább azok az adóhatósági vizsgálatok, ahol a beszállítói láncokat vizsgálják, és különösen azt, hogy az egyes szereplők az adófizetési, áfabevallási kötelezettségeiknek eleget tettek-e, illetve a köztük létrejövő ügyeletek nem vetik-e föl az áfával való visszaélés gyanúját.

Az Európai Bíróság egy jogértelmező fórum, így a döntése nem kizárólag a jövőre nézve alkalmazandó, hanem valamennyi, akár folyamatban lévő adóellenőrzési, adott esetben bíróság előtt lévő jogorvoslati eljárásban hivatkozható.