Mi vár valójában jövőre a katás vállalkozókra?

Utánajártunk az elmúlt hetek „rémhíreinek”, valóban több adó és szigorítás vár-e a katás vállalkozókra.

A katások és munkaadóik az elmúlt hetekben számos rémhírt hallhattak a katával járó adóterhek emeléséről, szigorúbb feltételekről, kizárásra kerülő szakmákról, büntető adóhivatali ellenőrzésekről. Ennek fényében összegyűjtöttük, milyen konkrétumok hangzottak el eddig a döntéshozók részéről:

• A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely november elején arról beszélt az egyik Kormányinfón, hogy tisztában vannak a kata népszerűségével, ezért nem is akarják elvenni tőle a kedvet. Szigorítás legfeljebb annyi jöhet, hogy a kormány megpróbálja utolérni az ügyeskedő cégeket, illetve megemlítette, hogy a jövőben növelnék a kata most 12 milliós éves bevételi határát, ám ígérete szerint a kisvállalkozóknak ez nem jelent majd aránytalan többletterhet.

• A Pénzügyminisztérium is megerősítette, hogy nem kell aggódni: a katásokat nem akarják több adó befizetésére kötelezni, alaposabb ellenőrzésekre viszont foglalkoztatói, illetve kis- és középvállalkozói oldalon is készülni kell.

A Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete alelnöke, Vadász Iván elmondta, a legutóbbi, november 12-én országgyűlés elé terjesztett adócsomagban nem esik szó a kata módosításáról. Ez pedig szerinte is azt jelenti, hogy a kata mint adózási forma 2020. január 1-től semmiképp nem változik. A szakértők szerint azonban egyelőre nem vehetők komolyan az ilyne jellegű kijelentések.

Közben azonban az iparkamara elnökétől az alábbiak hangzottak el: eljött a cselekvés ideje, és hiába nem hálás feladat, ő bizony beleáll a kata szigorításába – bár azt is hozzátette, hogy szerinte a kata 2013-as bevezetésével nyert a költségvetés, mert általa sokan elkezdtek adót fizetni, akik korábban a szürke vagy a fekete zónában mozogtak. Parragh László szerint a helyzet mára azért vált mégis tarthatatlanná, mert a kata rontja a versenyképességet, és hátrányba hozza az alkalmazottaikat a törvényeknek megfelelően foglalkoztató cégeket.

„Nem kell csodálkozni rajta, hogy ha bevezetnek egy olyan kedvező adózási formát, mint a kata, akkor az népszerű lesz a vállalkozók körében, ez természetes reakció. Hivatalos statisztikánk ugyan erről sincs, de a NAV és a Pénzügyminisztérium nyilatkozataiból úgy tudjuk, már 350 ezer kisadózó vállalkozás van az országban. Ez egy tekintélyes szám, ezért sem gondolnám, hogy a katát nagyon bolygatnák” – világít rá Vadász Iván.

Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, Zara László szerint az tényszerűen igaz, hogy a kata bevezetése óta valóban több lett az adózó, mert erről van összehasonlító adat. Arról azonban szintén konkrét statisztikák alapján kellene meggyőződni, mielőtt új szabályokat hozunk, hogy vannak-e munkaadók, és milyen arányban, akik kiszervezték katás vállalkozónak az alkalmazottaikat.

Vadász Iván azt a szintén gyakran felmerülő vádat is cáfolta, hogy a multicégek állítják át a dolgozóikat a katára – ez sokkal inkább a kis- és középvállalkozások világának sajátja.

Azt Parragh László sem tartaná helyes útnak, ha teljes szakmákat és tevékenységeket akarnának kizárni a katázásból. Cserébe említést tett arról, hogy 2020 második felétől új szempontrendszer alapján határozzák meg, mi fér be a kata alá, és mi nem.

Azonban az iparkamara vélhetően már monitorozza a vállalatokat, hogyan foglalkoztatják a dolgozóikat: „Az adóhatóság az elmúlt hónapokban kért le adatokat katásoktól. A NAV például meg tudja nézni a szerződéseket, amiket megkötöttek, látja, hogy kikkel vannak jogviszonyban, és hogy ezek jogviszonyok a jelenlegi törvényi keretek közt megfelelnek-e annak a feltételnek, hogy nem színlelt munkaszerződések” – tudtuk meg Zara Lászlótól.

A katások és a nyugdíj

Parragh László fő érve a kata szabályozásának megváltoztatására a nyugdíj kérdése: a katások jelen állás szerint kisebb nyugdíjra számíthatnak, mint a munkaviszonyban lévők, így életszínvonaluk várhatóan nagyot fog zuhanni nyugdíjba vonuláskor, ha nem takarékoskodnak aktív éveik alatt.

Ennek eldöntését Parragh László a jövőben már nem bízná a vállalkozókra, szerinte ugyanis nem minden katás tud tudatosan előre gondolkodni, hogy megalapozza a nyugdíjas éveit – a kamara elnöke úgy véli, hogy a kis- és középvállalkozók adóterheit leghamarabb 2021 januárjától növelni kell, gondoskodva a nyugdíjalap emeléséről is.