Szigorodó tb-szabályok a láthatáron
Szigorítanák a tb-szabályokat: aki nem fizeti rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékát, elveszíti a térítésmentes orvosi ellátását. A parlament előtt lévő, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvénytervezet szerint három havi tartozás (ez jelenleg 22500 forint) után érvénytelenítenék az adós taj-számát.
Két társadalmi csoport egészségügyi ellátásán is szigorítana az új társadalmi biztosítási törvény:
A jövőben „büntetné” a rendszer azokat a külföldi munkát vállalókat, akik itthon és abban az országban is igénybe veszik a társadalombiztosítási ellátásokat, ahol dolgoznak. A szabályok szerint egy embernek csak egy országban lehet biztosítása. Így aki külföldön vállal munkát, abban az országban jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, ahol dolgozik, itthon pedig ki kell jelentkeznie. A javaslat szerint, akiről bármikor bebizonyosodik, hogy több országban is fenntartotta a biztosítási jogviszonyát, annak a Magyarországon igénybe vett orvosi ellátás költségeit utólag meg kell térítenie. Az E-Alap rendszeréből gyűjtik össze, hogy hol, mikor, milyen orvosi, vagy egészségügyi közszolgáltatást vett igénybe, és az adóhatóság adóként behajtja rajta.
Azokat is érinti a szigorítás, akik nem fizetik rendesen az egészségügyi szolgáltatási járulékot - ők 2020. nyarától elveszíthetik a térítésmentes orvosi ellátást. Ez azzal jár, hogy az illető ezt követően nem juthatna térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változás mintegy 100 ezer embert érinthet, most ugyanis ennyien fizetnek egyéni szolgáltatási szerződés keretében havi 7500 forintos járulékot.
A javaslatban a visszaélések visszaszorításával indokolták a lépést. Többek között ilyen egyéni járulékfizetői szerződést kell kötniük
azoknak a diákoknak, akik befejezték az iskolát, de még nincs munkájuk;
azoknak a nőknek, akik főállású feleségek, vagy fizetés nélküli szabadságukat töltik;
akik két munkahely között vannak és az utolsó munkában töltött napjuk óta több mint 45 nap telt el.
A változásokkal kapcsolatban sok kérdés tisztázatlan, és nem is derül ki egyértelműen minden részlet a törvényjavaslatból, így például az
hogyan és mennyi idő alatt állítható vissza a térítésmentes ellátásra való jogosultság?
A gyógyszertámogatás megszűnésével például mi lesz az életmentő terápiák esetében, így a cukorbetegek inzulinjával vagy a daganatos betegek folyamatban lévő kemoterápiájával?