Nyugdíj melletti munkavégzés és közteher-viselés

Összefoglaló az öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja és a korhatár előtti ellátások mellett végzett munka esetén az ellátott személyt és foglalkoztatóját terhelő közterhekről.

A nyugellátás melletti munkavégzést két csoportra lehet osztani:

a) saját jogú nyugdíjasok

b) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők

Ezen felül elkülönítendőek a munkaviszonyban (illetve hasonló jogviszonyokban) történő foglalkoztatás és a vállalkozási jogviszonyban végzett keresőtevékenység szabályai.

1. Munkaviszony

a) Saját jogú nyugdíjasok

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki: öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot kap, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

• A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor a versenyszférában semmilyen korlátozás (korhatár, jövedelemhatár, munkaidő-korlát) nincs.

• Míg a közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg e jogviszonya fennáll.

Azaz az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas:

• közalkalmazotti jogviszonyban;

• kormányzati szolgálati jogviszonyban;

• állami vezetői szolgálati jogviszonyban;

• közszolgálati jogviszonyban;

• bírói szolgálati viszonyban;

• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban;

• ügyészségi szolgálati viszonyban;

• fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban;

• vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya esetén fizetendő közterhek

Saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a munkáltatónak meg kell fizetnie

• a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót;

• és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.

A nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia:

• 15% személyi jövedelemadót;

• 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot;

• 10% nyugdíjjárulékot;

• illetve, amennyiben a nyugdíj folyósítása szünetel (például azért, mert a közszférában kezd el dolgozni), a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

A saját jogú nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell megfizetnie a 1,5% munkaerő-piaci járulékot.

b) Nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők munkavégzése esetén fizetendő közterhek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

• Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 111.000 Ft x 18 = 1.998.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

• Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását.

Amennyiben a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást.

Az 55 év feletti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után

• a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27% - 14,5% = 12,5%).

• Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is.

Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:

a munkáltatót terheli:

• 27% szociális hozzájárulási adó;

• 1,5% szakképzési hozzájárulás,

a munkavállalót terheli:

• 15% szja;

• 10% nyugdíjjárulék;

• 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék;

• 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék;

• 1,5% munkaerő-piaci járulék.

Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik - a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan - szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot.

2. Vállalkozási jogviszony

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet:

• saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá

• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját maga, illetve társas vállalkozó után a társas vállalkozás idén havi 7.050 Ft (napi 235 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot fizet (a nyugdíjjárulék alapját képező vállalkozói jövedelme alapján).

Ez a katás vállalkozóra nem vonatkozik, ő kiegészítő tevékenysége után 25 ezer Ft tételes adót fizet.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a ’T1011-es adatlap kitöltésével.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni.

Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, e tekintetben nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (addig, amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Ha az ilyen vállalkozó nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a közterheket.

A nők kedvezményes nyugdíja viszont saját jogú teljes öregségi nyugdíj, így a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó hölgyek is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek.

A kiegészítő tevékenység alapján a nyugdíjjárulékot:

• a társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem;

• az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét;

• az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem

• az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után

fizeti meg.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózók tételes adóját (kata) választja, akkor kisadózóként havi 25.000 Ft tételes adót kell lerónia, amivel eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségének is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a kivett jövedelemtől független.

Amennyiben egy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonyban is dolgozik – amely több munkaviszonyból is összeadódhat –, akkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha a kiegészítő tevékenységet egyidejűleg több jogviszonyban is folytatja a vállalkozó, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyben kisadózó vállalkozóként is dolgozik, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásából kivett jövedelmet csak 10% nyugdíjjárulék terheli.

Nyugdíjnövelés

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

A növelést a nyugdíjbiztosító azonban nem intézi hivatalból. Az erre irányuló kérelmet a nyugdíjasnak kell írásban benyújtott kérelemben igényelnie. Ezta növelést legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a naptári évben elért nyugdíjjárulék köteles keresetre, jövedelemre vonatkozó igazolásokat.