Mégis jöhet a 9 százalékos személyi jövedelemadó?
Az egyszámjegyű szja ötlete már többször felmerült, de korábban a kormány inkább a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése mellett döntött. Az MNB versenyképességi programjából azonban kiderül: az szja csökkentése jót tenne a lakossági állampapír-vásárlásoknak, így az önfinanszírozásnak is.
Eddigi csökkentések
Az elmúlt években többféle adócsökkentés történt:
Az szja egységesen 16 százalékos lett, ez később 15-re csökkent;
a munkát terhelő adók közül a szocho mérséklődött, annak is a munkaadók által fizetendő része: ez 27-ről 19,5 százalékra csökkent;
jelentősen mérséklődött a vállalati nyereségadó: 9 százalékra csökkent.
Szocho helyett szja
A versenyképességi program szerint az szja csökkentése a munkaerő kínálatát növeli, míg a munkaadói szocho csökkentése a munka iránti keresletet csökkenti.
Ez azonban csak technikai kérdés: ha ugyanis a szocho a roman rendszerhez hasonlóan bekerülne a bruttó bérbe, nem lenne ilyen eltérés, azaz ez nem igazán tekinthető olyan oknak, ami miatt a szocho helyett az szja csökkentése kerülne előtérbe.
A versenyképességi jelentés azonban egy másik okra is kitér: a kamatok szintje ugyan rendkívül alacsony, így az azokat terhelő szja-nak általánosságban nincs is jelentősége, ám az állam a piacihoz képest igen magas (és növekvő) kamatot fizet a lakosságnak azért, hogy az minél több állampapírt vásároljon, és így megvalósulhasson az önfinanszírozás, vagyis az államadósság belföldiek általi finanszírozása.
A kamatra kivetett szja azonban ebben az esetben az állam egyik zsebéből a másikba vándorol: amit beszed, azt magasabb kamat formájában kell kifizetnie, hisz a befektető a tényleges, vagyis szja-val csökkentett hozamát nézi.
Vagyis, ha kisebb az adó, kisebb a költség is, így az szja csökkentésből ezen a vonalon nem éri veszteség az államot, az állampapír iránti lakossági kereslet viszont növekedhet, ez pedig most első számú prioritás.
Lehetséges forgatókönyv
A versenyképességi program nem írja le pontosan, hogyan kellene módosítani az eddigi terveken, de az egyszámjegyű szja kulcs szerepel benne. Az valószínű, hogy a 6 éves adócsökkentési programban szereplő még összesen 8 százalékpontos szocho- és a 6 százalékpontos szja csökkentés egyszerre nem valósulhat meg, így vélhetően választani kell a kettő között.
Ami már biztos: a szocho 2 százalékkal csökken júliustól. Viszont egy lehetséges megoldás lehetne, hogyha a következő 3 évre kitűzött, és megfelelő reálbér-emelkedéshez kötött maradék 6 százalékpontos szocho csökkentés helyére belépne az szja 6 százalékpontos csökkentése. A végeredmény kicsit nagyobb bevételkiesés lenne (az szja kicsit szélesebb kört érint, mint a szocho), de nem akkora, ami felborítaná az egyensúlyt.
Nagy bevételkiesés
A költségvetés idei várható bevétele a személyi jövedelemadóból: 2300-2400 milliárd forint.
9 százalékos adókulcs esetén ez 1400 milliárd forint körüli összegre csökkenne, vagyis ezermilliárdos kiesés érné az államot.
Ezt kompenzálhatja, ha az szja bevételek növekedési üteme az eddigiekhez hasonlóan nagyobb marad, mint a költségvetés kiadásainak növekedése, de emellett valószínűleg komoly kiadáscsökkentésre is szükség lenne.