Jelentősen változnak a munkahelyi adatkezelésekre vonatkozó előírások
Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.
A módosítás 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében.
A módosítás a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat is érinti, melyek közül az alábbiakban számba vesszük a legfontosabbakat:
I. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítása:
Szigorodnak a munkavállaló személyiségi jogai korlátozásának feltételei: mostantól a korlátozásról előzetes írásbeli tájékoztatást kell nyújtani;
Az Mt. új rendelkezése egyértelműsíti, hogy a munkáltató a munkavállalótól az Mt-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges nyilatkozat megtételét vagy adat közlését illetőleg okirat bemutatását is követelheti, továbbá feljogosítja a munkáltatót, az üzemi tanácsot és a szakszervezetet, hogy a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggésben a jogok gyakorlása vagy kötelességek teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését illetőleg okirat bemutatását is követelhesse. Ezen adatkezelésekről, valamint az alkalmazott alkalmassági vizsgálatokról a munkáltató az érintetteket, azaz a munkavállalókat írásban köteles tájékoztatni.
A módosítás lehetővé teszi a munkáltató számára a munkavállaló biometrikus adatainak kezelését, amennyiben ez valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében szükséges és a hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.
Az új szabályozás rendelkezik az erkölcsi bizonyítvány kezelhetőségéről is. A munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából kezelhető, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.
A munkáltató továbbra is jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében technikai eszközzel ellenőrizni, erről előzetesen írásban tájékoztatni kell a munkavállalót. Alapesetben a munkavállaló a részére biztosított számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. A munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.
II. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Pkbtv.) módosítása:
A módosítással pontosodik a bejelentésben érintett személy fogalma: bejelentésben érintett a bejelentő, valamint az a személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
A módosítás nem tartja fenn a különleges adatok kezelésére vonatkozó eddigi abszolút - és a gyakorlatban megvalósíthatatlan - tilalmat. Azaz ezentúl lehetővé válik a különleges adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelése, ideértve ezen adatok bejelentővédelmi ügyvéd valamint a bejelentés kivizsgálásában közreműködő szervezet részére történő továbbítását is.
A módosítás eredményeként a bejelentő természetes személynek a továbbiakban nem kell megadnia a bejelentés megtételekor a nevét és lakcímét.
A bejelentővédelmi rendszerek vonatkozásában módosul továbbá a személyes adatok külföldre történő továbbításának szabályai, miszerint más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbításra kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Pkbtv-ben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén kerülhet sor.
III. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmtv.) módosítása:
A legfontosabb változások az adatkezelések jogalapját és a megőrzési időket érintik: Az eddigi speciális szabályok (pl. a személyes adatok megsemmisítése 6 hónap után, vagy elektronikus megfigyelőrendszerek esetén a 3 munkanapos, 30 napos illetőleg 60 napos őrzési idők, elektronikus beléptető rendszerek estén az azonnali, 24 órás illetőleg 6 hónapos törlési idők) törlésre kerülnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl korlátlan ideig lehet ezen adatokat kezelni, hanem a GDPR általános rendelkezései alapján kell az adatmegőrzési határidőket megállapítani.A módosítás egyéb rendelkezései:
A vagyonőr a továbbiakban kizárólag magánterületen alkalmazhat elektronikus megfigyelőrendszert.
Törlésre kerülnek a magánterület közönség számára nyilvános részére, valamint a ráutaló magatartással történő hozzájárulás szabályaira vonatkozó külön rendelkezések.
Az elektronikus megfigyelőrendszer útján rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.