A katásokat fenyegető áfacsapda
Ugyan a kata és az áfamentesség határa 12 millió forint, számos olyan apró részletszabály van, ami miatt nem várt meglepetések érhetik a katát választó egyéni vállalkozókat és bt.-ket. A rosszul kiállított számlájukat befogadó cégeknek pedig többletmunkát jelenthet a későn felfedezett hiba.
Az év végi számlázás nem várt meglepetései
Mivel a kata pénzforgalmi szemléletű, nem az adott évben kiállított számlákat, hanem a ténylegesen befolyt árbevételt kell az éves bevallásban szerepeltetni. Azaz, ha egy 1 millió forintos számlát decemberben állítottunk ki, de az összeget csak januárban kaptuk meg, az már a következő évhez tartozik. Ha pedig csak részben fizetik meg a számláját – például félmillió forintot 2019-ben és félmilliót 2020-ban –, akkor a következő év már a katakeret egy részének lekötésével indul.
Ha valaki túlcsúszik a 12 millió forintos éves határon, akkor 40 százalékos adót kell fizetnie az e feletti bevételére – és erről is megfelelő bevallást és nyilvántartást kell készítenie.
Kata és áfa: eltérő alapok
Az áfa és a kata szabályait külön jogszabályok rögzítik, és ezek igencsak eltérő szemléletűek, amit a vállalkozók sokszor nem is ismernek. Míg a kata éves kereténél a bevételeket kell figyelni, addig az áfatörvény esetében a számla kibocsátását kell figyelembe venni.
Így könnyen előfordulhat, hogy valaki, bár nem éri el az évi 12 milliós katás árbevételi határt, az áfa szempontjából ettől még elveszítheti az alanyi mentességét.
Ilyen esetben:
A határérték feletti számlái után meg kell fizetnie az áfát.
Amennyiben mindez csak később derül ki, önellenőrzést kell végeznie, sztornóznia vagy helyesbítenie kell a számláit, ami már könyvelői ismereteket igényelhet.
Ilyenkor a partnereknek is módosítaniuk kell a könyvelésüket, és lehet, hogy még az áfabevallásukat is.
Mindezek mellett pedig az alanyi mentességünknek még legalább egy évre búcsút inthet a vállalkozó, ugyanis csak akkor lehet ismét áfamentes, ha lesz egy lezárt éve, amikor a 12 millió forintos határ alatt marad.
Lakást kiadó katás vállalkozók áfaveszélyben
Ingatlant nem lehet katás vállalkozóként bérbe adni, így aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, az magánszemélyként teheti ezt meg. Sokakat érhet meglepetésként, hogy az áfa szempontjából a két tevékenység bevételét mégis össze kell számítani. Ha például 10 milliós katás bevétele és 3 millió ingatlan-bérbeadásból származó bevétele van valakinek, azzal elveszíti alanyi mentességét és áfát kell fizetnie.
Kezdés, szüneteltetés esetén minden nap számíthat!
Jelentős különbség van a bevételi korlátok számításában egy-egy éven belül az áfa és a kata között. A kata éves korlátját úgy kell figyelembe venni, hogy annyiszor 1 millió forint lehet a bevétel, amennyiszer megfizették az adót. Ha szünetelteti a vállalkozó a tevékenységét, akkor azok a hónapok nem számítanak bele a korlátba. Ezzel szemben az áfa esetében nem hónapokat, hanem napokat kell figyelembe venni, a szüneteltetési időszakot viszont itt nem kell figyelmen kívül hagyni.
Példa:
Egy október 25-én induló katás vállalkozás a kata szempontjából 3 millió forintos bevételt érhet el, azonban ha nem akar áfát fizetni, akkor csak 2 235 616 forintot számlázhat idén.
Ha év közben szünetelteti a katás vállalkozó a tevékenységét, akkor is fontos, hogy mindkét szabály szerint kiszámolja az értékhatárokat.