Kérdések és válaszok a számlakibocsátási határidővel kapcsolatban

Az közismert, hogy idén júliusban 15 napról 8 napra változott a számlakibocsátás határideje. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a határidő nem minden egyes ügylet bizonylatolására vonatkozik - és van, hogy már az sem egyértelmű, mikortól is kell számítani az említett 8 napot.

Teljesítésigazolás

A számlakibocsátási határidő, mint azt láthattuk, a teljesítés dátumához kapcsolódik, a teljesítés napja pedig az Áfa tv. 55. §-a értelmében az a nap, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.

Egy ügylet tényállásszerű megvalósulása azt jelenti, hogy annak minden tényállási eleme bekövetkezett. Azt, hogy ez megtörtént-e, általában a felek szerződése és/vagy a polgári jog szabályai alapján lehet megállapítani.

Ha a felek teljesítésigazolás kiállításáról is rendelkeztek a szerződésben, nem mindig egyértelmű, hogy ez kihat-e a számlakibocsátás határidejére.

• Amennyiben az ügylet tényállásszerű megvalósulásának feltétele a teljesítés igazolása (azaz a teljesítésigazolás kiállítása szükséges magához a teljesítéshez), akkor a teljesítésigazolás hiányában az ügylet nem tekinthető teljesítettnek, így a számlakibocsátási határidő is ennek napjától indul.

• Amennyiben azonban a felek a szerződésben rendelkeznek ugyan az igazolás kiállításáról, de az magának az ügylet teljesítésének nem feltétele, akkor az Áfa tv. 55. §-a szerinti dátum az az időpont lesz, amikor az ügylet teljesítéséhez szükséges valamennyi kötelezően előírt elem megvalósult, függetlenül attól, hogy erről a jogosult kiállította-e már az igazolást.

• A teljesítési igazolások kiállításának egy speciális esetköre az, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy a szolgáltatás maradéktalan befejezése előtt, egyes részmunkák elkészültével is sor kerül teljesítésigazolás kiállítására. Ilyen esetben a teljesítésigazolás kiállításának a napja – az adott részmunka “átadás-átvételének” napjaként – ún. részteljesítésként (Áfa tv. 57. §) teljesítési időpontot eredményez, amelyhez kapcsolódóan a számlakibocsátási kötelezettség is beáll.
  

Számla kibocsátása a teljesítést megelőzően

Sokszor felmerül az a kérdés, hogy a tényleges teljesítést megelőzően is lehetőség van-e az ügylet kiszámlázására. A teljesítést megelőző számlázás lehetséges, annak megítéléséhez viszont, hogy az így kibocsátott bizonylat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, több egyéb tényezőt is figyelembe kell venni.

Adójogi szempontból elmondható, hogy ha előre ismert az ügylet valamennyi adata – egyebek közt az ellenérték és a majdani teljesítés időpontja is -, az adóalanyok már a teljesítést megelőzően is kibocsáthatják a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a számlát. (Ezt támasztja alá a 2013/24. Adózási kérdésben leírt ún. egybizonylatos megoldással kapcsolatos adóhatósági álláspont is.)

Ennek értelmében például egy többnapos koncertsorozatról a zenei szolgáltatást nyújtó adóalany a koncertsorozat záró dátumával – mint teljesítési nappal – előre kiállíthatja a számlát.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a számla kibocsátása napokkal, hetekkel, vagy akár hónapokkal is megelőzi a teljesítést. Figyelni kell azonban arra, hogy ha a teljesítés adataiban változás következik be, módosítani kell a számlát.

Arra is ügyelni kell, hogy ha nemcsak a számla kibocsátására kerül sor a teljesítést megelőzően, hanem a fizetési határidő is a teljesítés napjánál korábbi dátumra esik, akkor a teljesítést megelőzően megfizetett ellenérték az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében előlegnek minősül, amely önálló adóztatási pontot generál az áfa rendszerében.
Ebben az esetben az előlegről előlegszámlát, míg a teljesítésről végszámlát kell kiállítani. A kétszeres bizonylat-kibocsátás az egybizonylatos megoldás alkalmazásával kiváltható, azonban az így kiállított számlán ilyen esetben is szerepelniük kell mind az előlegfizetéshez, mind a teljesítéshez kapcsolódóan feltüntetendő adatoknak.