Rövidülő számlázási határidő júliustól

Júliustól a számla kiállítására megszabott határidő a teljesítést követő 15 napról 8 napra rövidül, ami fontos változást jelent a pénzügyi adminisztrációban.

Az áfatörvény értelmében a számla kibocsátásáról az adózók legkésőbb a teljesítésig, előlegfizetésnél a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az ettől számított ésszerű időn belül kötelesek gondoskodni. A számla kibocsátására rendelkezésre álló időt ügylettípustól függően határozza meg a szabályozás. 2020. július 1-től a számlakibocsátási kötelezettségnek az alábbiak szerinti határidőben kell eleget tenni:

• Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén, vagy nemzetközi fordított adózás alá tartozó szolgáltatásnyújtás esetén, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belül.

• Az előző esetkörbe nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalanul.

• Egyéb, általános esetben, amikor a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belül kell a számlát kibocsátani.

A teljesítéstől számított számla kiállítási határidő megrövidüléséhez kapcsolódóan számos teendő, folyamat is végiggondolandó. Mire kell még odafigyelni, ha a számla kiállítása nem azonnal és automatikusan történik meg, mint például webshopból történő vásárlás vagy más B2C beszerzés során?

Szerződések számlakiállításhoz kapcsolódó részletei

Az áfatörvény szerint a számlakibocsátási kötelezettség a teljesítéshez kapcsolódik. Elvi jelleggel a számlát nem azért kell kibocsátani, mert szerződés megemlíti a számlakibocsátást is, hanem azért mert végbement a teljesítés. Ettől függetlenül gyakran előfordul, hogy a számlázási feltételek pontos részleteit a szerződések, illetve az ÁSZF jellemzően pontosan rögzítik.

Fontos, hogy a szerződésekben foglalt határidőknek minden esetben összhangban kell lennie a törvényekben foglaltakkal. Fontos tehát ellenőrizni és ha kell, korrigálni a szerződésekben lefektetett alapelveket, hogy a számlák kiállítása megfelelő időben és az áfatörvény rendelkezéseivel összhangban megtörténhessen.

A számlakiállításhoz szükséges külső és/vagy belső adatszolgáltatás időintervalluma

A szerződések mellett az eddigi belső és külső adatszolgáltatási folyamatok, gyakorlat áttekintésére és módosítására is szükség lehet, hogy a 8 napos intervallumot a partnerek felé kiállított számlák kapcsán egy társaság tartani tudja. Főként szolgáltatásoknál jellemző, hogy egy összetettebb munka elvégzése és elszámolása több belső jóváhagyási lépésen megy keresztül, így a számlakiállításig az információk, adatok begyűjtése elhúzódó folyamat. Ennek optimalizálására a változásokkal összhangban akár a belső határidők átdolgozására, esetlegesen a számlázáshoz kapcsolódó jóváhagyási folyamatok átdolgozására is szükség lehet.

Mik voltak eddig, melyek lehetnek a főbb buktatók a számla határidőn belüli kiállítása előtt?

Az áfatörvény rendszerében bármely ügylet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás. Erre és a teljesítési időponthoz való igazodás szükségességére figyelve a konkrét ügyleteknél azt kell vizsgálni, hogy termékértékesítés esetén a tulajdonosként való rendelkezési jogosultság átadása megtörtént-e, illetve az ügyletnél a megvalósulás bekövetkezett-e a fizikai megvalósítással vagy ez csak a teljesítés igazolásával jön létre. Azaz: A felek közötti megállapodás alapján a teljesítéshez szükséges annak elfogadása és igazolása a vevő részéről, vagy a teljesítésigazolás „csak” az adóalanyok egymás közötti elszámolásához szükséges dokumentációként szolgál?
Amennyiben az ügylet teljesítésének nem feltétele a formális teljesítésigazolás kiállítása, akkor az ún. fizikai teljesítés napjától kell számítani a számlakibocsátásra nyitva álló határidőt.

Az esetleges számlakibocsátási késedelem következményei

A számla késedelmes kiállítása esetén a szabályozás alapján az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Ennek kiszabása során a NAV mérlegelheti, hogy az adózó mindent megtett-e annak érdekében, hogy a számlát az előírt határidőig kiállítsa. Amennyiben az adózó alá tudja támasztani, hogy a számlakiállítás csúszása rajta kívülálló okokból nem történt meg, a hatóság e mulasztási bírság kiszabásától eltekinthet.

A késedelmes számlakiállítás bírságkockázata akár számlakibocsátásonként is értelmezhető. Ennek fényében, a bírság kockázatának és mértékének minimalizálása érdekében érdemes a belső folyamatokat olyan szempontból is áttekinteni, hogy külön lehet-e esetleg választani bizonyos tevékenységek számlázását. Javasolt mielőbb/ hó elején kiállítani azokat számlákat, amelyek esetében az adat időben rendelkezésre áll és leválasztani azt a számlázást, ahol a számlázás külső vagy belső adatszolgáltatásra épülő és ahol várhatóan nem fog rendelkezésre állni az adat a 8. napig.

Fordított adózás esetén mi a helyzet a számlakibocsátási határidővel?

A fordított adózás alá tartozó ügyletekben nincs áthárított áfa, így az ilyen ügyletekre a 8 napos határidő nem vonatkozik. A számlakibocsátás ésszerű határideje azonban ez esetben is időkorlátot jelent. A számlabefogadónak - aki egyben az adófizetésre kötelezett - a fordított adózás szabályai szerinti adófizetési kötelezettségét az Áfatörvény 60. §-ában előírtak szerint, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napját magában foglaló bevallásban számla nélkül is teljesítenie kell.

Számlakibocsátás időszakos elszámolási ügylet esetén

Az adótanácsadók között is sokszor felmerülő kérdés, hogy a határozott időszakra szóló elszámolások esetén ezt a 15/8 napot honnan kell számítani. Az elszámolási időszak utolsó napjától vagy - mivel az ilyen ügyleteknél a teljesítés dátumát a fizetési határidő határozza meg -, nem is értelmezhető ez a szabály, azaz gyakorlatilag soha nem tudunk a számla kiállításával késedelembe esni. Az uralkodó nézet szerint a jogalkotói szándék az előbbi álláspontot volt, azaz a teljesítés dátumát a fizetési határidő határozza meg, hiszen a 15/8 napos szabálynak éppen az a lényege, hogy a számlakiállítási kötelezettséget ésszerű keretek közé szorítsa, mindenki számára.