Mire terjed ki a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége?

A munkajog legfontosabb alapelvei közé tartozik a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége, de a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés közül csupán az alapbérről és a munkakörről kötelező megállapodni a munkaszerződésben. A Munka Törvénykönyve azonban további tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Összefoglaltuk, mire terjed ki a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége.

Munkaidő

A munkavállalót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles írásban tájékoztatni a napi munkaidőről (teljes napi munkaidő, részmunkaidő). Munkaidőkeret alkalmazásával meghatározott munkarend esetén a munkavállalót annak kezdő és befejező időpontjáról is tájékoztatni kell.

Munkabér

A munkavállaló tájékoztatási kötelezettsége kiterjed az alapbéren túli munkabérre és egyéb juttatásokra.

A munkaszerződésnek kötelezően csak a munkavállaló alapbérét kell tartalmaznia, azonban a munkabérnek az alapbéren felül más elemei is lehetnek, valamint a munkavállaló egyéb juttatásokban is részesülhet. Ennek megfelelően tájékoztatni kell a munkavállalót az alapbéren felüli bérpótlékokról, díjakról (pl. ügyeleti, készenléti díj), jutalmakról, bónuszról, prémiumról, különböző cafeteria juttatásokról, közlekedési hozzájárulásról, lakhatási hozzájárulásról. Az alapbéren felüli juttatások pontos felsorolása nem is lehetséges, mivel a munkáltató sokféle címen nyújthat juttatást a dolgozónak.

A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, valamint a kifizetés napjáról. A munkabér elszámolásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg.

A munkabér kifizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a munkavállaló már rendelkezik a megfizetett összeggel, tehát készpénzben fizetett bérét kézhez veszi, vagy a bankszámlájára az megérkezik. Fő szabály szerint a bért havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni, de közös megegyezéssel a felek megegyezhetnek például heti gyakoriságú bérfizetésben is.

Mit tartalmaz még a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége?

Munkaköri feladatok

A munkaszerződésben rendszerint csak a munkakör megnevezése, esetleg általános leírása szerepel. Ezen felül az adott munkakörbe tartozó feladatokról, a tényleges felelősségi körökről a munkáltatónak kötelezően tájékoztatni kell a munkavállalót, amelyet általában a munkaköri leírás átadásával teljesít a munkáltató.

Szabadság

A munkavállalót tájékoztatni kell a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól. A tájékoztatás e része azt tartalmazza, hogy mennyi alap és pótszabadság jár a dolgozónak. Tartalmaznia kell a szabadság kiszámításának módját, milyen esetekben jár esetleges további pótszabadság. A szabadság kiadásával kapcsolatban is tájékoztatást kell nyújtani.

Felmondási idő

A tájékoztatásnak ki kell terjedni a felmondási idő megállapításának szabályaira. Itt ki kell térni arra, hogy miként alakul a felmondási idő munkáltatói felmondás és munkavállalói felmondás esetén.

Kollektív szerződés

A munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. Ha kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy egyéb kollektív szerződés hatálya kiterjed a munkaviszonyra, azt a tájékoztatásban a munkáltatónak meg kell jelölnie. Nem szükséges a szerződés tartalmát hosszasan kifejteni, azonban a szerződést azonosíthatóan meg kell jelölni (pl. elnevezése, kelte, száma).

Munkáltatói jogkör gyakorlója

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége magában foglalja a munkáltatói jogkör gyakorlójáról adott tájékoztatást is. Ez esetben azonosítható személyt, személyeket is meg lehet jelölni, illetve lehet hivatkozni belső szabályzat megfelelő rendelkezésére is. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem minden esetben azonos a munkáltató vezetőjével.

Hogyan kell megadni a tájékoztatást a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége esetén?

A munkáltató a tájékoztatást írásban köteles megadni. Ez történhet úgy is, hogy a tájékoztatást a munkaszerződés tartalmazza (nem ajánlott azonban a tájékoztatás minden elemét a munkaszerződésben rögzíteni, mert akkor annak módosítása is csak közös megegyezéssel lehetséges).

A tájékoztatás úgy is megadható, hogy a tájékoztatásban a munkáltató a Munka Törvénykönyvének, valamint a munkaviszonyra vonatkozó más szabálynak a megfelelő rendelkezését jelöli meg. Nem alkalmazható ez a módszer a munkaköri feladatokról, a kollektív szerződésről, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatás esetén.

A munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölésén kívül nem kell teljesíteni a tájékoztatást a munkáltatónak, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony időtartama az 1 hónapot, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.





Previous
Previous

Webshopok és az áfa – tudnivalók a nemzetközi terjeszkedéshez

Next
Next

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk?